Károlyi József gróf: Madeirai emlékek; Károlyi József gróf, a politikus - Fejér Megyei Levéltár közleményei 20. (Székesfehérvár, 1996)

Károlyi József gróf, a politikus (Erdős Ferenc - Nyáry Zsigmond)

jén. A legitimisták társadalmi támogatottsága lényegesen gyengébb volt, mint a szabad-király választóké. A kérdésnek megvoltak a történelmi gyökerei. Magyarország és a dinasztia viszonyát tekintve: minden külpolitikai ellentét magyar függetlenség és közép-európai egység között, minden belpolitikai ellentét egységes kormányzati rendszer és magyar rendek között egészen 1849-ig nem állta útját annak, hogy a magyar nemzet és a dinasztia kapcsolata komoly és fegyveres összecsapásokban is kifejezésre jutó események ellenére fennmaradjon, akár a közös érdeket képviselő török háborúkban, akár Mária Terézia korában vagy a napóleoni háborúk idején. Az 1849. évi trónfosztás és a vesztett szabadságharc, az erre következő megtorlás és az önálló magyar államiság megszüntetése nyomán történt a társadalmi tudatban valami olyan szakadás, amelyen már a kiegyezést elfogadó lojális magyar kormányoknak a kiegyezést becsületesen megtartó uralkodóval való együttműködése sem tudott változtatni. Ki tudná igazán megmondani, hogy egy nép „mélyrétegeiben" mi zajlik igazán? Hogy a politikát csinálok körében milyen volt a magyar-osztrák viszonyról kialakult kép, az azonban nyomon követhető; elég a korszak országgyűlési naplóit fellapozni a század első éveiről. Ebben a közegben a politikus, aki az uralkodóház restaurációja, a jogfolytonosság, az Osztrák-Magyar Monarchia és a Szent István-i többnemzetiségű állameszme mellett teszi le a voksát, eleve az ár ellen úszik. Károlyi József politikai gondolkodásában, különösen ha végrendeletét is tanulmányozzuk, főleg Széchenyi István gondolataira ismerünk rá, természetesen nem kizárólagos érvénnyel. Széchenyi a gazdasági kérdések felől indult, s innen jutott a politikai és a közjogi kérdések problémaköréhez. Károlyi politikai gondolkodásában a közjogi, alkotmányjogi kérdéseknek van prioritása, és nem kizárt, hogy ebben függetlenségi párti múltja is szerepet játszott, hiszen Kossuth is a közjogi kérdéseket helyezte előtérbe; márpedig Károlyi függetlenségi múltját