Bordi Imre: A gulag rabja voltam - Fejér Megyei Levéltár közleményei 19. (Székesfehérvár, 1995)

ig, jól kifeszítették kezeinket. Ezután végig az úton feküdnünk kellett. Este érkeztünk Győrbe, ott éjszakáztunk. Büntetésből nem engedték meg a szükségünk elvégzését sem, így bizony összevizeltük magunkat. Kora reggel indultunk tovább, s délelőtt érkeztünk Sopronkőhidára. Amikor a kötést levették, nem tudtuk az ujjainkat mozgatni, a kezünk teljesen elszederjesedett. Átvétel után fürdőbe vittek, a fürdő után orvosi vizit következett. Én tele voltam kiütésekkel (rühszerű valami volt) és ezért én a gyengélkedőre kerültem. A cella berendezése két vaságyból, matracból, lepedőből, pokrócból állt. Igazi paradicsom! Április 12-től csak csupasz deszkán feküdtem, és egyszer sem mosakodhattam! Cellatársam egy osztrák fiú volt, korombeli. A nevére nem emlékszem, de rémlik, hogy a Lüneburge strasszén lakott, egy a Dunára nyíló utcában. 0 egy szót sem tudott magyarul, így az én gyér német tudásomra szorultam, de jól elbeszélgettünk, őt Badenből hozták ide, neki is az enyémhez hasonló bőrbetegsége volt. Még tavasszal tartóztatták le, az ítéletére várt. Kb. 10 napig voltam a gyengélkedőn. Reggeli vizitkor az orvos megállapította gyógyulásomat, el kellett hagyni a paradicsomi lakosztályt. Első emeleti cellába vittek, ami hajdan egyszemélyes lehetett, de azt egy beépített telepriccsel hatszemélyessé bővítették. A deszkatákolmány a cella kétharmadát elfoglalta, csak az ajtó előtt volt egy kis szabad terület, ahol napközben állni lehetett a kübli mellett. Gyors bemutatkozás következett: Lászay alezredes a kőszegi Alreálból, Gyorsok Kálmán pedagógus tartalékos tiszt Székesfehérvárról, és három ismerős, Bondár, Kászoni, Prónay. Reggeüre teát kaptunk s egy fél kilónyi kenyeret. Mondták, hogy a kenyeret ne egyem meg mind, tartalékoljak belőle. Nem tudtam miért, de szót fogadtam. A magyarázatot és a meglepetést az ebéd okozta. Egy alumíniumlavórban adták be az ételt hat kanállal. Alig tudtuk a lavórt körülülni. Sorban kanalaztunk. Egyezség szerint előbb a hígját ettük le, utána a sűrűjét. így legalább kétfogásossá vált az ebéd. Most értettem meg, hogy miért kellett félretenni a kenyeret. Azzal fogtuk fel a kanálról lecsepegő ételt. A kerekfejű fakanál tartalomra megfelelt két alumíniukanálnak. Úgy illett, hogy akinek ilyen kanál jutott, az vagy fél kanállal vett, vagy mindig egy