Bordi Imre: A gulag rabja voltam - Fejér Megyei Levéltár közleményei 19. (Székesfehérvár, 1995)
szanaszét lévő bányafákat hordják a sínekhez, a rakodáshoz. Másnap a parancsnok első mérge azt volt, hogy csak egy vagont kapott, a másik, hogy egy vagonra sem lett elég az a bányafa, amit összehordtak. De a telepen sem talált többet. Dühöngött, a prarabot, a brigádvezetőt szabotázzsal fenyegette, mire a brigád vezető szabad kezet kért, hogy rendbe tegye a dolgot. A vagonajtó két oldalán jó ritkásan, de kiékelve falraktunk egy-egy máglyát, a közepét jó szorosan teleraktuk. így nem lehetett meglátni, hogy a vagon két vége, mintegy kétharmada szinte teljesen üres. Este jött a vasutas és az őrség parancsnoka ellenőrizni a berakodást. Megállapították, hogy a vagon tele van, lezárták, leplombálták. Eredmény: a vagon elkerült egy bányába, ahol a kirakodó foglyok nem fognak reklamálni, hogy egy egész vagon kirakodásáért csak egyharmad vagonnyi bányafát kell megmozgatni, a bányában meg végképpen nem keresi senki. A telep tervteljesítésében is egy egész vagon bányafa jóváírása szerepelt. így járt jól mindenki. Még kályhássegéd koromban valahogy jó pontot szerezhettem a főszakácsnál. Egyszer aztán szólt, hogy menjek edényt mosogatni. Boldog voltam, hiszen a konyhára való bejutás nagy dolognak számított. Kb. egy hétig jártam mosogatni. A munkáról beérve rohantam a mosogatóba, az étkeztetés befejezése után rendberaktam azt, majd utána mentem be a barakkba, persze csak sok levessel és kevés kásával tele gyomorral. A vacsorámat felváltva kapták meg a magyarok, én csak a kenyeret kértem el. Úgy látszik a próbaidőn beváltam, mert a következő ajánlat szerint éjszakás segítségnek hívott. Ezt még nagyobb örömmel vállaltam, hiszen ez már magát a konyhát jelentette. Itt a rend a következő volt: amíg a brigádok vacsoráztak, én a fürdőbe mentem, fürdés után kaptam tiszta fehér vászonruhát (persze a mosodásnak ezért kijárt a dobávka), abban mentem a konyhára. A reggeli elkészítéséig, kb. fél ötig tartott a munka, utána visszaöltöztem, és mentem dolgozni, alvás nélkül. Vagyis mindennap jártam munkába, másnaponként aludtam, illetve a konyhai műszakot teljesítettem. A konyhán változatos feladatot kaptam: katlanmosás, kásakavarás, zapikánka-készítés, tésztás napokon tésztagyúrás, -nyújtás. Az első alkalommal, amikor tésztagyúráson vettem részt, majdnem pórul jártam. A kinyújtott tészta-