Bordi Imre: A gulag rabja voltam - Fejér Megyei Levéltár közleményei 19. (Székesfehérvár, 1995)
leg sátorban szállásoltak el, amíg el nem készültek az előre gyártott elemekből a barakkok. Olyanok voltak, mint a szedz-vozsi OP lágerbeliek. A szibériai tavasz csodálatos. Márciusban még hó és fagy uralkodott, de a hónap végén megindult az olvadás, és 3—4 nap alatt nyoma sem volt a méteres hónak. Május közepén már minden harsogóan zöldellt és tarka virág borította a mezőt. De ez a gyönyörűség csak rövid életűnek bizonyult. Május végén ugyanis megjelentek a máskak. A máska egy muslinca formájú, de annál 2-3-szor nagyobb bogár, tömegesen, felhőkben volt jelen mindenütt. Nem szúrt, hanem csápjaival kicsípett egy picit az emberből. A vékony bőrű helyeket támadták, a szemgödröt, nyakat, csuklót, fület, lágyékot stb. A nyáluk véralvadásgátlót tartalmazott, ezért a pici seb vérzett, a vérre meg odarajzott a maskahad. Szúnyogháló nélkül képtelenség volt kibírni. Szúnyoghálóval sem könnyen, mert néhány száz így is óhatatlanul aláment, s bejutott a ruha alá is. Csípésüktől bedagadt az ember szeme, akadt, akit úgy kellett hazavezetni, mert nem látott. A fül tenyérnyire dagadt és lelógott, mint az elefánté. Kb. egy hónap múlva a szervezet valami védekezőanyagot kitermelt, mert a dagadás - de csak a dagadás! - elmaradt. Érdekes, hogy az előző nyáron, Tajsetban nem találkoztunk máskával. De térjünk vissza a munkához. Az etapból kiválogatták a szakembereket, ácsokat, kőműveseket, minket a bárhova bevethető segédbrigádba osztottak be. Fő feladatunk a Bratszkba özönlő építési anyag vagonokból és uszályokból történő kirakása volt. Akkor kezdődött, 1949-50-ben a bratszki vízierőmű építése és olvasatlanul özönlött az anyag. Előregyártott faházak (PGSZ), rönkfa, épületfa, betonvas, cement, tégla és még sorolhatnám. Akkor kezdődött a „fogadó város" építése, ahova pár év múlva az építkezés felett védnökséget vállaló KOMSZOMOL-ifjak bevonultak. Akkor már volt mozi, étterem, rendes lakások és az Angara az új medrében folyt. Ennek az alapjait mi raktuk le. Igaz, az Angara elterelésének dandárját már előttünk elvégezték a téli jég segítségével. Az Angara jegére (!) szalmát hordtak, arra talpfát és síneket fektettek, meglocsolták, amitől az összefagyott, és már mentek is a betontömbökkel