Bordi Imre: A gulag rabja voltam - Fejér Megyei Levéltár közleményei 19. (Székesfehérvár, 1995)

Az erdő a vasútvonaltól jobbra-balra kb. 5 km-nyi szélességben ki volt irtva. Az irtástól szabad gépkocsivezetők hordták be a rönköket a fatelepre. Ott szortírozták átmérő és hossz szerint az épületanyagnak való fát. A nagyon vastagokból és az ún. tyulkiból (ez a tőnél lévő két-két és fél méteres, hirtelen vastagodó rész) pedig talpfát fűrészeltünk egy rendkívül primitív gatterral. A gatter fölé tetőt építettek, de miután oldala nem volt, a szibériai hidegben ez igen nehéz munkának bizonyult még akkor is, ha a fűrészporhegy állandóan égett, ill. izzott. Az irtásról érkező teherautókról nekünk kellett lerakodni - de előbb a gépkocsivezetőnek el kellett mennie, nehogy kapcsolatba léphessen velünk. Majd amikor lerakodtunk, nekünk kellett messze mennünk a gépkocsitól és a gépkocsivezető csak akkor közelíthette meg az autóját. Nagy néha előfordult, hogy egy-egy csomag mahorkát a gépkocsivezetők eldugtak nekünk a stábelek közt. A lerakodás nehéz és veszélyes munka volt. Ha egy fagyos fa megcsúszott, nem lehetett visszatartani. A 6,5 m hosszú, 12-16-18-20-22 cm-es felső átmérőjű fák a 30 fokos hidegben úgy törtek, mintha üvegből lettek volna. így aztán nem lehetett csak úgy leengedni a rakományt a gépkocsiról. Itt ismertük meg igazán a szibériai telet. Sokkal, de sokkal hidegebb volt mint északon, de mégis könnyebben viseltük. Abszolút száraz és szélmentes időjárás volt, nem úgy, mint amott északon, ahol mindig fújt a tenger felől a párás szél. Itt mínusz 42 fokig kellett kimennünk dolgozni. Ha annál hidegebbet mutatott a hőmérő, az őrség nem vette át a foglyokat, s mehettünk vissza a barakkba. Ezek szép napok voltak még akkor is, ha ilyenkor nem kaptuk meg a munkás fejadagot, a 75 dkg-ot, plusz a teljesítményért járó pótlékot, hanem csak 50 dkg kenyeret. A harmadik szibériai lágerem Bratszk, 1950 áprilisától 1950 augusztusig Tavasszal az olvadás kezdetével ismét etapba kerültem. Most vonattal vittek (nyitott pőre kocsin) egészen Bratszkig. Itt átmeneti-