Bordi Imre: A gulag rabja voltam - Fejér Megyei Levéltár közleményei 19. (Székesfehérvár, 1995)

órára biztos megjövök. Jó mulatást kívántak, a kabátot már menet közben vettem fel. Siettem, mert várt rám a lány. Kemény hideg volt azon az estén. A zug után, kb. Mucsyék előtt állt egy gépkocsi. Ez feltűnt, mert a Kispince utca, ahol laktunk a liget folytatása volt, burkolata kövezetlen, ide csak akkor jött gépkocsi, ha beteget vittek, vagy orvost hívtak. Kinél lehet baj? Talán Mucsyéknál vagy szemben Vetésiéknél? Mire ezt végiggondoltam, a gépkocsi mögül kilépett két géppisztolyos katona, a mögöttük lévő zugból szintén kettő, a Pobedából pedig kiszállt egy ötödik pisztollyal. A nő megszólalt: „Üljön be okosan, jobban jár!" A nő a gépkocsivezető mellé ült, engem a hátsó ülésre, a bent ülő katona mellé ültettek. A pisztolyos katona is mellém ült s a négy géppisztolyos katonát otthagyva elindultunk. A gépkocsi „kacsázva" indult a fagyos havon, és a sarok előtt megcsúszott. Gondoltam, itt a pillanat, meg kell próbálnon megszökni. Előrekaptam a volánhoz, s elrántottam azzal a szándékkal, hogy a zavart kihasználva kilökjem az ajtót és meglépjek. Nem sikerült. Egy nagy ütést kaptam a fejemre. Rázogatásra, pofozgatásra tértem magamhoz. Nem tudtam, hogy hol vagyok. Bevittek egy családi házba, mely katonai szállás lehetett. Leültettek, majd rövid idő múlva egy géppisztolyos katona intett, hogy kövessem. Kinn a katona megkérdezte: „Hány te éves?" „18 és fél". - válaszoltam. „Rossz voltál, most lesz neked bunker!" - így a katona. Közben egy kis hídon mentünk át, felismertem a helyet, Békéscsabán voltunk. A fegyveres a második, vagy harmadik házba kísért, a pincébe vezetett, rám zárta az ajtót és elment. A pincében nem volt más, mint egy lóca. Másnap délelőtt egy csésze teát és egy tányér rizses húst adtak be. Megettem, megittam, jól esett. Hétfőn reggel a teához főtt tésztát kaptam, délután valamilyen ismeretlen masszát. (Később megismertem, köleskása volt). De mind ez ideig még a nevemet sem kérdezték meg. Kedden, 21-én reggel a teához két hússal töltött buktafélét tettek. Alighogy megettem, két tiszt lépett be, s intettek, menjek velük. Kinn a kezemet hátrakötötték, és beültettek egy GAZ parancsnoki kocsiba. Elöl a gépkocsivezető mellett géppisztolyos katona ült, tőlem jobbra és balra egy-egy tiszt. Melegen voltak öltözve, prémes sapka, bunda, nemezcsizma (akkor láttam először ilyet!).