Zsigmondy László: A 2. magyar hadsereg a Szovjetunió elleni háborúban 1942-1943 - Fejér Megyei Levéltár közleményei 18. (Székesfehérvár, 1995)

Függelék

Amit Te „bebizonyítani" igyekeztél, vagyis hogy a 2. hadsereg vereségének oka „nem a hadsereg-parancsnokság jó vagy rossz vezetése volt", ebben nemcsak hogy tökéletesen egyetértek Veled, de talán többet is tudok mondani a németekkel kapcsolatban, mint Te. Nem „talán", biztosan! Én is elolvastam Gosztonyi lelkendezését a Witzleben féle hiteles forráson. Meg is írom a hozzászólásom az egész Witzleben dologhoz, kiegészítve a Te, nagyon is igaz és jogos, véleményedet. Megígérem, hogy ebből (hozzászólásból) juttatok Neked egy példányt majd, ha elkészül. Az összes Witzleben-féle dolgok egyrészt élénken az emlékezetemben vannak, másrészt megtalálhatók a hadsereg La. hadműveleti naplóban is. Ha hozzájutottál volna a mi levéltári anyagunkhoz, bizonyára nem vetted volna át dr. Horváthtól a Witzleben meséket az ő „javaslatai"ról. Most csak annyit: január 15-én szó sem volt Witzleben részéről „Handeln nach der Lage" dolgokról, ő ezen a napon mindössze anynyit mondott, hogy szerinte Jánynak önállóan kell döntenie a hadműveletek folytatását illetően. Szó sem volt ekkor még visszavonultatási véleményről, meg a „Handeln je nach der Lage"-ról. Szó volt arról, hogy települjünk át (Jány szűkebb törzse) Novij Oszkolba. Mert ő áttelepül (már 14-én akart, de mi nem mentünk, ezért kifúrta a Heeresgruppe B-nél az áttelepülési parancsot a mi számunkra is). Ő áttelepült, mi nem. A január 15-i dologban jellemző még: Witzleben dodonai volt, holott csak véleményt nyilvánított. Ha a véleményét elfogadta volna Kovács és visszavonulunk, a minden bizonnyal később kitörő botrány (OKH) esetén azzal védekezett volna, hogy ő nem visszavonultatásra értette a véleményét. (Később ez be is bizonyosodott, jan. 17-én, amikor a Heeresgruppe B letagadta a VII. hadtest visszavonultatása körüli tényeket.) Más volt itt eldugva: I. 15-én már nyilvánvaló volt, hogy a Donon nem lehet kitartani, aki kitart: megsemmisül. Viszont: ekkor már nemcsak a magyarokról volt szó, hanem a -zömében- német Cramer hadtestről. Sajátos, hogy hamarább nem fejtett ki semmi véleményt, a magyarok megmentésével kapcsolatosan. I. 16/17. éjjel pedig -amikor végül is elhangzott a Heeresgruppe B részéről a „Befehle müssen je nach der Lage behandelt werden", tehát nem a „helyzet szerint cselekedni", hanem a „parancsokat a helyzet szerint kezelni", nem egy és ugyanaz a fogalom. Az előbbi, ha a Heeresgruppe B részéről hangzik el, súlyosabb elbírálás alá esik,