Zsigmondy László: A 2. magyar hadsereg a Szovjetunió elleni háborúban 1942-1943 - Fejér Megyei Levéltár közleményei 18. (Székesfehérvár, 1995)

Függelék

Lajtos Árpád válasza Zsigmondy László megjegyzéseire Kedves Laci! Nagy érdeklődéssel vettem kézbe a leveled, amelyben felelsz a kiadatlan kéziratoddal kapcsolatos hozzászólásomban foglaltakra. A leveled azzal kezded, hogy „csalódással" vettél tudomásul egyes dolgokat, amiket mondtam. Befejezéskor pedig már annyira fel vagy háborodva, hogy a „baráti hangnem" ellenére, amit fel akartál venni, minden záró sor nélkül egyszerűen aláírod a leveled, csak vezetéknévvel. Lássuk először a csalódást okozó dolgokat. Azt kérded -szónoki kérdéssel-, hogy a vereség igazi okairól semmi mondanivalóm sincsen? Nos: már ebből a mondatból kitűnik, hogy alapos félreértésről van szó. A hozzászólásom kizárólag azokra a részekre vonatkozik (a Te tervezett könyvedben), amelyekkel kapcsolatosan eltérés mutatkozik a kettőnk tájékozottsága, illetve véleménye között. Szó sincsen valamiféle „visszaemlékezésről", vagy hadtörténelmi munkáról, okok és következmények, hibák s tévedések fejtegetéséről, különösen pedig nem azok magyarázatáról, védekezésről vagy vádolásról. Persze, Te ezt nem tudod: a doni téma mintegy 2 évvel ezelőtt az érdeklődés homlokterébe került, egyrészt a nagyközönség (különösen pedig a legfiatalabb nemzedék) kíváncsi a valóságra, másrészt és ez a fontosabb- a szakkörök, élen a Hadtörténelmi Intézettel, a szakszerűség mellett a tárgyilagosságot is szorgalmazza, mondván, hogy az utókor számára, ami a nemzeti történetírás szerves részét képező hadtörténet hitelességét illeti, a dolgok tökéletesen tárgyilagos rögzítése szükséges, mellőzve minden egyéb szempontot, kezdve a napi politikától. Ennek jegyében készült el egy sokrészes TV filmsorozat, amelynek sugárzása a közeljövőben megkezdődik. Ebben a film alkotói a doni hadseregben annakidején személyesen szerepelt személyek nagy sokaságát vonultatják fel, munkaszolgálatosoktól kezdve, minden rendű-rangú tiszteken, tiszthelyetteseken és legénységieken át végesvégig. Ehhez kérték a közreműködésem, amit készséggel teljesítettem, mert végre módom nyílt tárgyilagosan közölni az egykori valóságot. Megjegyzem, hogy amikor ezt a filmet velem forgatták, a mondókám alapját kizárólagosan a visszaemlékezéseim képezték, aminél fogva itt-ott kisebb eltérések adódtak, de csakis a dátumok és egy-két név tekintetében. A történetek helyesen szerepelnek, azóta már ellen-