Zsigmondy László: A 2. magyar hadsereg a Szovjetunió elleni háborúban 1942-1943 - Fejér Megyei Levéltár közleményei 18. (Székesfehérvár, 1995)

A 2. magyar hadsereg harcai a Don menti szovjet hídfők felszámolásáért

Menetszázadok A személyi veszteségek pótlására a 2. magyar hadsereg-parancsnokság már 1942. nyarán kérte menetszázadok kiküldését. Az anyaország központi katonai vezetősége nem sietett a kiküldéssel, s ezért a menetszázadok csak az őszi idő végén, már a hideg idő beállta után érkeztek ki a frontra. A fegyverzettel való takarékoskodás miatt minden menetszázad csak annyi puskával indult el hazulról, amennyi saját védelmére a szállítás alatt szükséges volt (30 puska). A központi elgondolás az volt, hogy a menetszázadok a felváltáskor átveszik a felváltottak fegyvereit. Ez a rendelkezés helytelennek bizonyult, nem vált be, sőt a téli csatában súlyos bajokat okozott. Ugyancsak hibásnak bizonyult a 2. magyar hadsereg-parancsnokság elöljáróinak ama intézkedése is, hogy a menetszázadok beérkezésük után ne kerüljenek rögtön az arcvonalba, hanem először a hadtápterületen átképzésben részesüljenek a keleti front követelményeinek megfelelően. A Heeresgruppe B és az OKH intézkedéseinek megfelelően a 2. magyar hadsereg-parancsnokság a menetszázadokat hadtestenként kiképzőtáborba utalta. Ennek a kiképzésnek csak akkor lett volna értelme, ha harcszerű körülmények között (éles lőszerrel) gyakorolhatták volna a fegyvernemek együttműködését modern fegyverekkel, harckocsikkal. Erről azonban szó sem lehetett! További súlyos hibának bizonyult, hogy a 2. magyar hadseregparancsnokság a menetszázadok bevetését csak 1943. január hónap folyamán tervezte, annak ellenére, hogy a közel hat hónap óta a "védőállásokban lévő legénység már nagyon fáradt és fásult volt, mert tartalékok hiányában semmi pihenési lehetősége nem volt. Ezenfelül már 1942. december közepén sűrűsödtek a hírek arról, hogy az ellenség támadásával a 2. magyar hadsereg arcvonalán is számolni kell. 1942. december 16-án az ellenség áttörte a 2. magyar hadsereg jobb szomszédjának, az olasz 8. hadsereg arcvonalát, azt kivetette állásaiból, s az olasz 8. hadsereg zömét szétverte. Ebből arra a következtetésre kellett volna a 2. magyar hadsereg-parancsnokságnak jutnia, hogy ellene is indulhat hasonló szovjet támadás a közeljövőben. Sürgős lett volna a menetszázadok bevetése. A hadsereg-parancsnokság azonban túl optimisztikusan ítélte meg az ellenség helyzetét, s csak 1943. január első hetében -túl későn- rendelte el a