Zsigmondy László: A 2. magyar hadsereg a Szovjetunió elleni háborúban 1942-1943 - Fejér Megyei Levéltár közleményei 18. (Székesfehérvár, 1995)

A 2. magyar hadsereg harcai a Don menti szovjet hídfők felszámolásáért

Munkásszázadok Műszaki segédmunkák, erődítés, útjavítás, hótalanítás céljából min­den könnyű hadosztálynak, minden hadtestnek és a hadsereg-pa­rancsnokságnak is munkásszázadok voltak szervezetszerűen aláren­delve. Ezek túlnyomórészt zsidó munkaszolgálatosokból, kis részben fegyencekből és politikai elítéltekből tevődtek össze. Zsidók nem teljesíthettek katonai szolgálatot az akkori törvények szerint. Megkülönböztetésük és nem teljes értékű polgárokká alacso­nyításuk a hitleri nemzetiszocialista embertelen doktrínának kihatása volt Magyarországra, ami ellen védekezni a háborús magyar kor­mányok túl gyengének bizonyultak. A munkásszázadokat többnyire nem a 2. magyar hadsereg védőállá­saiban dolgoztatták, hanem csak a had tápterületeken. A honvédelmi miniszter rendelete értelmében a zsidó munkaszolgálatosok nem vi­selhettek egyenruhát; saját polgári ruhájukban teljesítették szolgála­tukat. Csak honvéd sapkát kaptak. Élelmezésük gyengébb volt a ka­tonák fejadagjánál. Nagyon elhibázott rendelkezés volt a munkaszol­gálatosoktól nehéz munkát követelni, s ugyanakkor kevesebb élelmet adni. Mindenfajta civil ruházat pedig a Szovjetunió elleni háborúban teljesen alkalmatlan volt. Az elhibázott rendelkezések következtében a munkaszolgálatosok hamar lerongyolódtak, a gyenge élelmezés mel­lett elerőtlenedtek, megbetegedtek, munkaképtelenné váltak és so­kan meghaltak. Lábbelijük gyors elhasználódása folytán a lábukat pokrócdarabokba burkolták; télen sok volt a lábfagyás. Szánalmas koldusseregnek nézett ki egy munkásszázad, botrányos látványt mu­tatva. Valóságos szégyene volt a honvédségnek. Láttukra a szövetsé­ges németek is megbotránkoztak, sőt kiverték őket szállásukból. Nem egyszer előfordult, hogy lelőtték a munkaszolgálatost, mint par­tizángyanúst. A munkásszázad parancsnoka tartalékos tiszt volt, akinek féltucat­nyi „keretlegénység" állt rendelkezésére a fegyelem fenntartására. A fent említett hibás, felső rendelkezések eredményeként, valamint egyes munkásszázad-parancsnok és keretlegénysége brutális bánás­módja következtében volt olyan munkásszázad, amelynek létszáma néhány hónap alatt 50-60%-kal csökkent. A honvédség központi veze­tősége elmulasztotta a munkaszolgálatos századok ellenőrzésére felü­gyelőséget szervezni. Az ellenőrzés hiányában és az antiszemita korszel­lem eredményeképp helyenként kilengések is voltak, amelyeknek a há­ború után súlyos politikai következményei lettek.

Next

/
Thumbnails
Contents