Zsigmondy László: A 2. magyar hadsereg a Szovjetunió elleni háborúban 1942-1943 - Fejér Megyei Levéltár közleményei 18. (Székesfehérvár, 1995)

Előzmények

A Kaukázus elfoglalása a német propaganda tükrében bravúros cselekmény, de a valóságban nem volt győzelem, hanem egy önkéntes belemászás egy csapdába. Nem beszélve Sztálingrádról, a Kaukázust a meglévő erőkkel és hiányos ellátással nem lehetett volna megtartani, még gyenge ellenséges ellenakciók mellett sem. Sztálingrád részleges elfoglalása A 2. magyar hadsereg a Don mentén védelemre rendezkedett be. A német erők zöme (Heeresgruppe A) a Kaukázus felé tört előre. Ugyanakkor a 6. német hadsereg négy hadtesttel egymaga nyomult Sztálingrád felé. A városért folytatott csata először német győzelmet hozott: a 6. hadsereg elfoglalta Sztálingrád nagy részét. Később azonban ezt a győzelmet a 6. hadsereg teljes pusztulása követte, s a támadó német déli szárny katasztrófájához vezetett. Miként került erre sor? A 45. számú Führerweisung szerint a 6. német hadsereg feladata az volt, hogy a Don védelmének felépítése mellett Sztálingrádra törjön előre, és az ott megalakulóban lévő ellenséges erőcsoportot semmisítse meg, a várost szállja meg, valamint a Don és a Volga közti földszorost zárja le. Azonfelül: „Ehhez csatlakozva, gyors kötelékeket a Volga mentén előrevinni azzal a feladattal, hogy Asztrahányig előretörjenek és ott a Volga fő ágát lezárják". A 6. német hadsereg hadműveleti területének nyugati része még Ukrajnához tartozott, majd átment a doni és a kalmük sztyeppébe. Amíg a Donyec vidékén kiterjedt tengeri- és napraforgótáblák voltak, addig a Don vidékének nagy részét sztyeppe uralta. A folyótól keletre sivatagszerű, sós sztyeppe terült el, kevés édesvizű kúttal. Az egész vidék sík, fátlan, sivár, egyhangú. Kevés lakóhely volt a folyók völgyében. A nagy Don-kanyarban a Volga csak 50 km-re volt. Egy ideig a két folyó párhuzamosan halad, majd derékszögben eltávolodnak egymástól. A földszorosban húzódott egy 1000 km hosszú és 150 m magas dombvonulat, amelyet az ún. Tatárárok zárt le. Sztálingrád félmillió lakosú, 30 km hosszú város, óriási ipari- és kikötőberendezésekkel. Központja a löveg- és harckocsigyártásnak, az olajszállításnak. Ideológiai szempontból is jelentől, mert a szovjet diktátor nevét viselte. A német felderítők július 22-én keltek át a Csir folyó felső folyásán Bikovszkajánál. Az előretolt erők július 27-én elérték a Dont Kremenszkajától délre. Az ellenség magatartásán látszott, hogy nincs