Zsigmondy László: A 2. magyar hadsereg a Szovjetunió elleni háborúban 1942-1943 - Fejér Megyei Levéltár közleményei 18. (Székesfehérvár, 1995)

Előzmények

megverve. Nemcsak ellenlökésekkel támadta a gyéren megszállt Don-arcvonalat; a Don-kanyarban beszüntette visszavonulását, s a nyugati parton erős hídfőt tudott képezni Kalácstól nyugatra, amely a Csir alsó folyásáig terjedt. Az OKW (Oberkommando der Wehrmacht = német véderő-főparancsnokság) sem volt biztos abban, hogy a Hitler által kijelölt távoli célok a meglévő erőkkel elérhetők lesznek. A szárazföldi erők vezérkarának főnöke hasztalan javasolta: lemondani a hadműveletek szempontjából nem fontos sztálingrádi házrengeteg elfoglalásáról. Hitler annál inkább erőltette. A támadás Kalácsra lassan haladt előre, sőt napokig állt, mert a 6. német hadseregnek kiutalt üzemanyagot a Heeresgruppe A-hoz küldték a Kaukázusba. Július 23-án a hídfőből ellentámadás indult, amit nem lehetett visszaverni, mert a harckocsik és a páncélelhárító lövegek még mozgásképtelenek voltak. A csata a Don és a Csir között egyre hevesebben dúlt. A 6. német hadsereg fokozatosan 12 szovjet lövészhadosztállyal és 5 harckocsidandárral került szembe. A harcok augusztus 11-ig tartottak a keményen és elszántan harcoló ellenséggel. Végül is a 6. német hadsereg javára dőlt el, elfoglalta az ellenséges hídfőt, de a csata két heti késedelmet okozott. Közben augusztus l-jén megindult a 4. német páncéloshadsereg támadása. Kötelékébe tartozott a VI. román hadtest is. A hadsereg Kotyelnyikovón túl az Akszaj folyóig tört előre, de ott ellentámadás érte, amely védelemre kényszerítette. A Heeresgruppe B-nek nem lévén tartaléka, a 6. német hadseregtől irányított oda egy páncélos- és egy gyalogoshadosztályt. Újra támadásba lendülve, a 4. német páncéloshadsereg augusztus 20-án a Volgától 20 km-re állt, ahol heves ellentámadások miatt újból védelembe szorult. Ezért nem tudta a fontos dombvonulatot Krasznoarmejszkoje és Sztálingrád között elérni. Augusztus 19-én megindult a 6. német hadsereg támadása a Donon át, s részekkel elérte a Volgát Sztálingrádtól északra. A 4. páncéloshadsereggel együttesen sikerült szeptember 15-ig elérni Sztálingrád városát. Haider vezérezredes, a szárazföldi erők vezérkarának főnöke a Heeresgruppe B parancsnokával egyetértésben a támadás beszüntetését kérte Hitlertől, ami ismét heves vitát idézett elő. Nem tűrve tovább az örökös ellentmondást, a Führer szeptember 24-én elbocsátotta Haldert. Utóda Zeitler gyalogsági tábornok lett.

57