Zsigmondy László: A 2. magyar hadsereg a Szovjetunió elleni háborúban 1942-1943 - Fejér Megyei Levéltár közleményei 18. (Székesfehérvár, 1995)

Előzmények

katlanokat kell képezni az ellenség megsemmisítésére. Ez nem sikerülhetett, ha a szovjet a tavalyi tapasztalatok alapján tervszerűen kitér. A Krím félsziget elfoglalása után Hitler all. hadsereget elszállíttatta Leningrádhoz,

48 holott arra a döntő helyen, a Heeresgruppe Süd-nél nagy szükség volt. Június 28-án megindult a keleti front déli szárnyán az újonnan megalakult Weichs-seregcsoport: a 2. német hadsereg, a 4. német páncéloshadsereg és a 2. magyar hadsereg alakulataiból. Feladatuk Kurszktól délre áttörni Voronyezs irányába. Ennek a harapófogószerű támadásnak az volt a célja, hogy a Dontól nyugatra lévő szovjet erők megsemmisítését bevezesse. Vele szemben állt hat szovjet hadsereg (a 6., a 21., a 40., a 60., a 63. hadsereg és az 5. harckocsihadsereg). A 2. német és a 2. magyar hadsereg feladata: részekkel a páncélos erők szárnyát és hátát biztosítani Voronyezs felé való előretöréssel. A szélső balszárnyon a német LV. hadtest támadott Livnire. Július 4-én a páncélos részek elérték a Dont Voronyezsnél. Ezeket követték a gyaloghadosztályok, amelyeket a szovjet 5. harckocsihadsereg páncélosai támadták meg, s rövid ideig védelemre kényszerítették. Július 7-én a XLVIII. német páncéloshadtest Voronyezstől nyugatra hídfőt alkotott a Donon túl, s épségben birtokba vett egy hidat. Egy elszánt német század parancsnoka behatolt Voronyezsbe, s magával rántotta egész hadosztályát, majd pedig a páncéloshadtestet a Donon túlra. Ez a taktikai siker nem illett bele a legfelsőbb német vezetés tervébe. Hitler ugyanis megtiltotta a támadást Voronyezsre, úgyszintén az előnyomulást a Donon túlra, nehogy erőket vonjon el a nagy lökéstől, amelyet a folyó mentén kellett végrehajtani délkelet felé. Hitler eltér eredeti tervétől Amikor az ellenség váratlanul kiürítette Voronyezs nyugati részét, Hitler engedélyt adott a város elfoglalására azzal a paranccsal, hogy egy gépesített hadtest a Don nyugati partja mentén délkelet felé tovább támadjon. Ez félrendszabály volt, sőt az eredeti hadműveleti terv részbeni feladását jelentette. A Voronyezs elleni támadás megtiltása helyes volt. Az utólag adott engedély alapján azonban a 4. német páncéloshadsereg egy hétig vissza lett tartva, mielőtt szabaddá lett volna eredeti feladatára, vagyis az átkarolásra Sztálingrád felé. Voronyezs még mindig tele volt a szovjet 40. hadsereg részeivel, amelyek keményen védték a várost. Csak július 7-én sikerült a város