Zsigmondy László: A 2. magyar hadsereg a Szovjetunió elleni háborúban 1942-1943 - Fejér Megyei Levéltár közleményei 18. (Székesfehérvár, 1995)

Jegyzetek

ben (Görögország és Jugoszlávia elleni) vett részt, de a Szovjetunió elleni offenzívában nem. Románia területéről a 11. német hadsereg (Schobert vezérezredes), illetve az Antonescu-seregcsoport (3. és 4. román hadsereg) támadott Kijev, illetve a Dnyeper irányába. 14 1940. szeptember 7-én kérte Antonescu Németországtól, hogy küldjön a német és a román hadsereg együttműködését biztosító katonai missziót, katonai oktatószemélyzetet, gépesített csapatokat és légierőt, valamint hadianyagot Romániába. Hitler szeptember 19-én határozta el, hogy egy német hadosztályt küld Romániába az olajmezők biztosítására. Október közepén megkezdődött a német csapatok szállítása Magyarországon át Romániába. Az év végéig a Romániában állomásozó német csapatok létszáma: 45-50 ezer fő. 15 1939. szeptember 9-én Ribbentrop német külügyminiszter telefonon kérte Csáky István külügyminisztert, hogy a magyar kormány a Lengyelországba irányuló német csapatszállításokat a kassai vasútvonalon engedélyezze. Szeptember 10-én a kormány a kérés teljesítését megtagadta. Csupán a hadianyag szállítását engedélyezte (zárt vagonokban, német fegyveres kíséret nélkül). 16 Halder, Franz (1884-1971). Német tábornok. 1938 augusztusától a német szárazföldi csapatok főparancsnokságának vezérkari főnöke. 1942. szeptemberétől visszavonultan élt. A Hitler elleni merénylet (1944. július 20.) után koncentrációs táborba került. 17 Clausewitz, Karl von (1780-1831). Porosz tábornok, katonai szakíró. Jelentős szerepet vállalt a porosz hadsereg újjászervezésében (1806-1810). Részt vett a Napóleon elleni háborúkban. 1818-ban a berlini általános hadiiskola igazgatójává nevezték ki. Értekezése „A háborúról" halála után, 1832-ben jelent meg. Nagy hatást gyakorolt a porosz (német) vezérkar katonai doktrínájára, közvetve elősegítette a XIX. századi porosz (német) katonai sikereket. 18 Werth Henrik (1881-1946). Gyalogsági tábornok. 1938-tól 1941. szeptember 5-éig a Honvéd Vezérkar főnöke. A politikai vezetést is megelőzve nagy szerepet játszott a német követelések (kérések) teljesítésében. 19 Bárdossy László (1890-1946). Tanfelügyelő, majd minisztériumi tisztviselő. Bukaresti magyar követ 1934-től 1941-ig. Külügyminiszter 1941. február 4-étől 1942. március 7-éig. Teleki Pál gr. öngyilkossága után miniszterelnök (1941. április 3.- 1942. március 7). Mint háborús bűnöst kivégezték. 20 Horthy Miklós (1868-1957). Tengerésztiszt, 1909-től 1914-ig I. Ferenc József szárnysegédje. 1918-ban az osztrák-magyar flotta főpa-