Zsigmondy László: A 2. magyar hadsereg a Szovjetunió elleni háborúban 1942-1943 - Fejér Megyei Levéltár közleményei 18. (Székesfehérvár, 1995)

Jegyzetek

rancsnoka, altengernagy. 1919-ben a szegedi ellenforradalmi kormány hadügyminisztere, majd a nemzeti hadsereg fővezére. 1920. március l-jétől 1944. október 16-ig Magyarország kormányzója. A nürnbergi perben tanúként hallgatták ki, majd haláláig Portugáliában élt. Hamvait 1993-ban a kenderesi családi sírboltban helyezték el. 21 Jóllehet Haider volt az egyik legfőbb szószólója Magyarország Szovjetunió elleni igénybevételének, de ő sem direkt módon -még levélben sem- közölte ezt a magyar katonai vezetéssel. Valójában a német katonai vezetés jó szemmel nézte volna, ha a magyar hadvezetés előkészületeket tesz, s amennyiben a hadműveletek alakulása megkívánja, felajánlhassa szolgálatait. 22 Werth és Haider találkozójára 1941. június 19-én került sor. Haider álláspontja az alábbi volt: jobb lett volna, ha Magyarország jobban biztosítja a Kárpátokat, de most már ne tegyen semmi olyat, amivel az ellenséget „alarmírozná", s a német szállításokat akadályozná. 23 Bartha Károly (1884-1964). Hadmérnök, 1932-től a Honvédelmi Minisztérium anyagi csoportfőnöke. 1936-tól altábornagy, 1941-től vezérezredes. A honvédelmi miniszter állandó helyettese 1936-tól. Honvédelmi miniszter 1938. szeptember 15-étől 1942. szeptember 24-éig. 24 Az 1941. június 23-án tartott minisztertanácsi ülés témája a diplomáciai viszony megszakítása a Szovjetunióval (nem a háborúba lépés) volt. Ez ellen egyedül Keresztes-Fischer Ferenc belügyminiszter tiltakozott. 25 Molotov (Szkrjabin), Vjacseszlav Mihajlovics (1890-1986). Szovjet politikus, 1921-től a központi bizottság, 1926-tól a politikai bizottság tagja. A népbiztosok tanácsának elnöke 1930-tól 1941-ig. Külügyi népbiztos 1939-től 1949-ig. Sztálin bizalmasa. 26 A magyar kormány nem hadat üzent, hanem az ellenséges provokáció miatt hadban állónak tekintette az országot a Szovjetunióval szemben. Az 1920. évi XVII. törvénycikk értelmében nem kellett ehhez az országgyűlés hozzájárulása. Ugyanis: „közvetlen fenyegető veszély esetében azonban a kormányzó a magyar összminisztérium felelőssége és a nemzetgyűlésnek késedelem nélkül kikérendő utólagos hozzájárulása mellett a hadseregnek az ország határán kívül alkalmazását elrendelheti". 27 1941. június 26-án érte bombatámadás Kassát, Munkácsot és Rahót. A hivatalos közlemény szerint a támadást szovjet gépek hajtották végre. Június 27-én cáfolta a szovjet kormány, hogy szovjet gépek bombázták volna Kassát. A kutatásnak -megbízható források hiányá-