Zsigmondy László: A 2. magyar hadsereg a Szovjetunió elleni háborúban 1942-1943 - Fejér Megyei Levéltár közleményei 18. (Székesfehérvár, 1995)

Függelék

vés vezérkari tisztnek adódott. Ezt a harccselekményt a legfelsőbb hely is elismerte és honorálta. Alapos kutatás, hiteles okmányok és írások alapján igyekeztem bizonyítani, hogy a 2. hadsereg vereségének okai nem a hadsereg-parancsnokság jó vagy rossz vezetésében keresendők. Olyan okokról van szó, amelyek kivülálltak a hadsereg-parancsnokság hatáskörén és lehetőségein, s amelyekre a hadsereg-parancsnokságnak befolyása nem lehetett. Nevezetesen a hitleri stratégia csődjéről írtam, amely az erők szétforgácsolásával, a csapat teljesítőképességét messze meghaladó célkitűzéseivel, a saját erők túlbecsülésével, valamint az ellenség erejének alábecsülésével a keleti arcvonal déli szárnyának katasztrofális vereségét idézte elő, ami magával rántotta a 2. magyar hadsereget is. Neked erről a döntő fontosságú lényegről semmi mondanivalód nincs? De annál többet szólsz a hadsereg-parancsnokságnál végzett adminisztratív jellegű tevékenységedről, mint írásbeli parancsok fogalmazása, telefonbeszélgetések, részletparancsok közvetítése, a hadsereg-parancsnokság naplójának vezetése, amiknek semmi befolyása vagy kihatása a 2. hadsereg sorsára nem volt. Ha néhány megjegyzésedre mégis kitérek, ezt teszem azért, hogy annak a szemszögét bemutassam, aki „lent" van, és akinek feladata a hadsereg-parancsnokságtól kapott parancsokat, intézkedéseket végrehajtani, vagy továbbadni alárendelt szervekhez. Azonfelül ki akarok térni olyan részletekre, amelyekből a kettőnk közötti véleménykülönbség különösen kitűnik. Helytelennek tartom, hogy a hadsereg-parancsnokság az 1942. dec. 27-én kelt kormányzói parancsot kommentár nélkül kiadta a hadtestparancsnokságoknak. A parancs nem volt világos. Magyarázatra szorult, mi is volt a legfelsőbb hely szándéka a paranccsal? A 2. hadsereg hadműveletileg a német legfelsőbb katonai vezetőségnek volt alárendelve. Egyedül ez volt parancsadásra hivatott. Ebbe Budapest nem beszélhetett bele, annál kevésbé, mert nem ismerte részleteiben a 2. hadsereg helyzetét. Szerintem a legfelsőbb hely intencióit kikérendő, a 2. hadsereg parancsnokának a parancs vétele után Budapestre kellett volna repülnie. De 1943. jan. 16-án Budapestet felhívni, nagyon elkésett! A legfelsőbb parancs továbbadása. Csak a IV. hadtestről beszélek. Valószínűnek tartom, hogy a IV. hadtest parancsnoka nem is látta a hadsereg-parancsnokságtól érkezett írást. Mert: lefelé, a hadosztályok rövidítve kapták a legfelsőbb