Zsigmondy László: A 2. magyar hadsereg a Szovjetunió elleni háborúban 1942-1943 - Fejér Megyei Levéltár közleményei 18. (Székesfehérvár, 1995)

Függelék

88. oldal (Kötet 153. oldala) Téves az értesülés a kivont 2. magyar hadsereg gyülekeztetési körletéről. Első intézkedés szerint: Belgorod, Prohorovka. Amikor ez lehetetlenné vált a szovjet előretörés következtében: Szumi, Romni, Konotop. Amikor ez sem felelt meg: Bahmacs, Nyezsin, Csernyigov. 89. oldal (Kötet 154. oldala) Teljesen érthetetlen számomra, hogy Zsigmondy, amikor a doni magasabb parancsnokok védelmére kel (szemben a hadsereg vezérkari főnökének kijelentéseivel), milyen alapon állítja, hogy a hadsereg-parancsnokság elmulasztotta a magasabb parancsnokokat tájékoztatni a „legfelsőbb parancs"-ról, amelynek értelmében mindenkinek ott kell meghalnia a Don partján. De mennyire tájékoztatta! Ez a parancs még december végén kijött. Zsigmondy is idézi! (1942. XII. 27.) Hogy is állíthatna Zsigmondy ilyeneket, ha valóban ő lett volna a hadsereg-parancsnokság hadműveleti osztályának vezetője?! Engem főleg az lep meg, hogy olyasmiket is a hadsereg-parancsnokság szemére vet, amit még az általa „hamisítóknak" nevezett honi történetírók sem tesznek meg. 92. oldal (Kötet 156. oldala) Honnan veszi Zsigmondy, hogy az 1. páncéloshadosztály parancsnoka sem kapott semmilyen tájékoztatást a hadsereg-parancsnokság részéről? Valami halvány gyanú ébredezik bennem: talán az 1945-ben nyugaton maradt doni magasabb parancsnokok nyilatkozgattak vagy írogattak ilyeneket, önmaguk tisztázására és talán, mert tudták, hogy cáfolni nem tud sem Jány, (mert meghalt), sem más. Zsigmondy is csatlakozik azokhoz az írókhoz, akik a vereség egyik fő okának azt tartják, hogy a szovjet támadás meglepte a magyarokat. Ezt megértem a hazai írók esetében. De egy vezérkari tiszttől?! Nem folytatom. Zsigmondy nem ismerte a tényleges helyzetet a doni fronton. Munkája annyiban tér el az általa megbélyegzett honi irodalomtól, hogy nem beszél a bűnös fasisztákról és nem magasztalja a szovjet hadsereget. Egyebekben: teljesen azonosítja magát, sőt helyenként túl is licitálja dr. Horváthot. Sajnálom... (1981) (Lajtos Árpád) Zsigmondy László válasza Lajtos Árpád hozzászólásához Kedves Árpád! Érdeklődéssel vettem kezembe hozzászólásodat a doni csata katasztrofális vereségének valódi okairól írt tanulmányomhoz. Az átol-