Zsigmondy László: A 2. magyar hadsereg a Szovjetunió elleni háborúban 1942-1943 - Fejér Megyei Levéltár közleményei 18. (Székesfehérvár, 1995)
Előzmények
vezetők, hasztalan hívták fel figyelmét külpolitikája veszélyességére, s hiába intették a további térhódításoktól. Világháborútól tartottak, amiben Németország csak vesztes lehet. Gyors katonai győzelmei után Hitler meg volt győződve hadvezéri csalhatatlanságáról. Elvetett minden figyelmeztetést és aggályoskodást. Az elért hallatlan katonai sikerek látszólag az ő ítélőképességének helyességét igazolták, nem pedig azokét, akik őt mérsékletre intették. Franciaország 4 gyors legyőzése után Hitler Angliát 5 akarta térdre kényszeríteni, ami nem sikerült. Ekkor határozta el a Szovjetunió megtámadását és a bolsevista államrendszer megdöntését. Ettől a gondolattól senki sem tudta őt eltéríteni. Tanácsadói hasztalan intették: végzetes lehet ez a háború, ha gyors győzelmet nem arathat. A kelet felé törtetés (Drang nach Osten) gondolatát már korábban, a Mein Kampf-ban is megfogalmazta. 6 Az 1939. évi lengyelországi hadjárat előfeltétele volt a Hitler-Sztálin egyezmény, amelynek titkos záradéka értelmében a Szovjetunió megkapja Lengyelország keleti részeit, szabad kezet kap a balti államok bekebelezésére, valamint Besszarábia és Észak-Bukovina megszállására. 7 Az egyezmény értelmében a Szovjetunió 1940 nyarán fegyveresen megszállta a fent említett területeket. Legsúlyosabban Románia volt érintve, annál inkább, mert egyidejűleg Bulgária is területi igényt jelentett be a román fennhatóság alatti Dél-Dobrudzsára, Magyarország pedig visszakövetelte Erdélyt, akár fegyveres erőszakkal is. 8 Hitlernek nem tetszett Magyarország fegyveres fenyegetése Romániával szemben, mert csendet akart a Balkánon: a magyar-román háború megzavarta volna a Szovjetunió elleni terveit. Ezért csendre, illetve békés egyezkedésre intette a viszálykodó feleket. A határok kérdésében Turnu Severinben össze is ült egy magyar-román bizottság, amelynek tárgyalásai azonban eredménytelenül végződtek 9 . Ekkor kapcsolódtak be Ribbentrop 10 német és Ciano 11 olasz külügyminiszterek, mint döntőbírák. így született meg a 2. bécsi döntés 1940. augusztus végén, amelynek értelmében Magyarország visszakapta Észak-Erdélyt és a Székelyföldet. Szorult helyzetében Románia kénytelen volt elfogadni a bécsi döntést, amelynek nyomán azonban súlyos belpolitikai krízis keletkezett az országban: ezt csak úgy tudta leküzdeni, hogy a király Antonescu tábornokot (a volt nemzetvédelmi niinisztert és a vezérkar főnökének helyettesét) bízta meg az új kormány alakításával, s neki teljhatalmat adott. 12
