Zsigmondy László: A 2. magyar hadsereg a Szovjetunió elleni háborúban 1942-1943 - Fejér Megyei Levéltár közleményei 18. (Székesfehérvár, 1995)

Előzmények

Antonescu az addigi francia-angol orientációjú külpolitikát azonnal átállította Hitler oldalára, mert tőle várta a területveszteség jóvátételét, illetve a bécsi döntés revízióját Románia javára. Hitler boldogan fogadta Antonescu közeledését, mert a tervezett, de még titokban tartott Szovjetunió elleni háborúban Romániának fontos szerepet szánt. Ezen felül a román olajra is égetően szüksége volt. Az elvesztett területek visszafoglalására Antonescu erős és modern haderőt akart kiépíteni német segítséggel. Német tancsapatokat, kiképzőket, tanerőket és korszerű hadianyagot kért. Hitler teljesítette a kérést: jöttek tancsapatok, kiképzők, tanerők és katonai misszió. Számuk fokozatosan nőtt, s 1941 tavaszán már német seregtestek és légi flotta lett belőlük List tábornagy parancsnoksága alatt.

13 Ezek a német kötelékek 1941 tavaszán már részt vettek a Jugoszlávia elleni hadjáratban. A német tancsapatok és a hadianyag kezdetben vízi úton, a Dunán érkeztek Romániába, a hadműveleti egységek felvonulása viszont már vasúton történt Magyarországon át.

14 A Szovjetunió elleni háború előkészítése. Magyarország részvétele Nem sokkal Franciaország legyőzése után Hitler elhatározta a Szovjetunió megtámadását. Miután nem sikerült Angliát döntően megverni és békekötésre kényszeríteni, Hitler úgy gondolta, hogy ha a Brit Birodalom egyetlen szövetségesét, a Szovjetuniót legyőzi, akkor Anglia hajlandó lesz békét kötni. Az első döntéseket a Szovjetunió elleni hadjáratra Hitler már 1940 nyarán közölte legszűkebb munkatársaival, legszigorúbb titoktartásra kötelezve őket. Először tanulmányokat kellett készíteni, és a felvonulási tervet kidolgozni. Az előrelátható szövetségesekkel még semmit sem volt szabad közölni. Románia részvételével Hitler már kezdettől számolt, s el is rendelte a román haderő modernizálását német segítséggel. Az OKH (Oberkommando des Heeres = szárazföldi haderő főparancsnokság) szerette volna Magyarországot is bevonni a hadjáratba, ami meghiúsult Hitler ellenállásán, aki nem tartotta Magyarországot megbízhatónak. Nem tudta megbocsátani, hogy Magyarország 1939-ben nem engedte meg a Kassára vezető vasútvonal igénybevételét a lengyelországi hadjárat felvonulásához.

15 Ezenfelül Hitler nem is látott semmi okot, amiért Magyarország megtámadhatná a Szovjetuniót: nem volt határos a Szovjetunióval, s nem is volt