Zsigmondy László: A 2. magyar hadsereg a Szovjetunió elleni háborúban 1942-1943 - Fejér Megyei Levéltár közleményei 18. (Székesfehérvár, 1995)

A Vörös Hadsereg téli offenzívája a 2. magyar hadsereg ellen. A doni csata

nek hátra, ott a vonatcsapatok fegyvereivel kell őket felfegyverezni és harcképes kötelékekbe rendezeni. A hadsereg-parancsnokság ezen a napon javasolta a Honvéd Vezérkar főnökének, hogy az anyaországban a közvéleményt megfelelően tájékoztassák, mert a harctéri események kedvezőtlen alakulása és a 2. hadsereg katasztrofális veresége rémhírekre adhat alkalmat. A nap eseményei A délelőtt folyamán a Cramer hadtesthez tartozó német 77. gyalogezred elfoglalta Podszerednyejét, hogy biztosítsa az Osztrogozsszkból kitört csapatok elvonulását az Oszkol völgye felé. Az osztrogozsszki kitörés lassan haladt az ellenség támadása miatt. A Bingemer harccsoport hosszúra elnyúlt hátsóbb részei nappal nem tudtak előrejutni, mert az ellenség Olsevkánál erős tüzérségi és gránátvető tüzet zúdított rájuk. Oszinovkánál megrekedtek, és csak a sötétség beállta után tudtak a szabad terepen előrejutni. Alekszejevkát elérve a magyar 1. gépkocsizó lövészezredhez csatlakoztak. Osztrogozsszk kiürítése egész nap folyt. 18 óra tájban az utó védek is elhagyták a várost. A szovjet csapatok követték őket, s a menetoszlopokat több helyen megtámadták. A 168. német hadosztály törzsét megsemmisítették. Kraiss vezérőrnagy csak a véletlennek köszönhetően menekült meg. A Stefka harccsoport kevés kivétellel szintén megsemmisült, parancsnoka elesett. Alekszejevkában is egész nap kemény harcok dúltak, amelyekben saját részről a magyar 1. páncéloshadosztály csapatai vettek részt. Harctevékenységük sikeres volt, mert meg tudták akadályozni az ellenség átkelését a Tyihaja Szosznán. A XXIV. német páncéloshadtest és az Alpini hadtest Január 20-án este megkezdte az Olsovatka folyón való átjutást, s erős ellenséges tűzben rohamozva kelt át a folyó jegén. Kemény harc után sikerült elfoglalniuk Novo Harkovkát. Éjfél tájban a XXIV. páncéloshadtest parancsnoka, Eibl vezérőrnagy az utóvédektől előrejött, hogy a folyón való átkelést irányítsa. A további előnyomulás folyamán egy vontató sárhányójára kapaszkodva sűrű „avanti,avanti" kiáltásokkal buzdította az olasz menetoszlopot a továbbmenetre. 4 óra 30 perckor, nyilvánvalóan az olasz menetoszlopból kézigránátot dobtak a vontatóra, amelynek sárhányóján Eibl állt. A kézigránát robbanása szétron-