Hermann Róbert: A rendőrminiszter és a Zichy- gyémántok - Fejér Megyei Levéltár közleményei 17. (Székesfehérvár, 1994)

Az árverezés és az interpelláció

felhasználni Madarász lehetetlenné tételére. Az egyetlen bizonytalan pont Duschek személye volt. Kemény Zsigmond és társai attól tartottak, hogy Duschekben nem lesz elég következetesség és bátorság a Madarász elleni fellépéshez, de Kovács eloszlatta aggodalmaikat.

44 Az árverezés és az interpelláció Nem tudni, hogy Madarász megérzett-e valamit az ellene készülő akcióból. Tény, hogy március 13-án hirdetményt fogalmazott meg, amely szerint „folyó hó 17-kén, vagyis jövő szombaton és utána következő napokban szinte délutáni időben az Országos Rendőri Hivatal irodájában (...) különbféle ingóságok, nevezetesen arany- és ezüstékszerek, zsebórák, burnótszelencék, ruhaneműek és egyéb tárgyak nyilvános árverés útján készpénz mellett el fogván adatni, miről a közönség ezennel értesíttetik". A hirdetmény megjelent a hivatalos lap, a Közlöny másnapi és azutáni számában. Ez a hirdetmény és a Duschektől származó információk együttesen adták meg a végső lökést a békepárt számára a Madarász elleni fellépéshez. Március 15-én, a forradalom első évfordulóját köszöntő ünnepségek után Kovács, mint minisztériumi államtitkár, megjelent az OHB ülésén. Kovács először Nyáry Pállal beszélt, s kérte, „bírná reá a bizottmányt, hogy tiltsa be az árverelést", mert különben ő és társai a képviselőházban fogják azt előhozni, s „a botrány kikerülhetlen [sic!] lesz". Nyáry ezt meg is ígérte. Madarász azonban az ülés folyamán bizalmi kérdést csinált az ügyből. Kijelentette, hogy ő nem ragaszkodik az árveréshez, „ha a Honvédelmi Bizottmány másként intézkedik, méltóztassanak parancsolni", ő engedelmeskedni fog. Madarász felszólalása olyan meggyőző volt, hogy az OHB egyhangúlag elhatározta, „hogy azon tárgyak, melyek közt preciózák, drágaságok nincsenek, árvereltessenek el". A határozattól függetlenül a március 13-i árverési hirdetmény a Közlöny következő számaiban is változatlan szöveggel jelent meg: tehát az arany- és ezüst ékszerek is szerepeltek a szövegben.

45 Az árverés délelőttjén az Országos Rendőri Hivatalban megjelent Fekete László, korábban a pénzügyminisztérium, ekkor az OHB titkára. Fekete azon kevesek közé tartozott, akik ott voltak a Zichy-javak 1848 őszi leltározásánál. Fekete szóba elegyedett az árverezendő tárgyak kirakásával foglalatoskodó Nyiri Józsával és Mérey Mórral. Tőlük tudta meg, „miként a pecsétek feltöretve lévén, a gyémánt gombokról [ti. a Görgei által személyesen behozott 19 gyémántról - H. R.]