Hermann Róbert: A rendőrminiszter és a Zichy- gyémántok - Fejér Megyei Levéltár közleményei 17. (Székesfehérvár, 1994)

A beolvasztás

kezűleg „és csak igen nagy fáradsággal" nyitotta fel a zárt ládákat. Az elsőként felnyitott Verschlagban „régi ezüst edények, zsebórák, üvegedények, kardok, tőrök, távcsövek, lószerszámok, szentségtartók sat. összevissza hányva, pakolatlanul, s a legnagyobb rendetlenségben, részint össze is törve vagy megsérülve találtattak" — természetesen leltár nélkül. Fuchs látta, hogy ezeknek a tárgyaknak nagy része vagy anyaga, vagy „régiségi és művészeti értéke" miatt nem alkalmas a beolvasztásra, s felfüggesztette a beváltandó tárgyak átvételét. Megkereste és odahívta Duschekot, s az ő jelenlétében folytatták a válogatást. Duschek közben elkezdte kerestetni az eredeti leltárt az igazságügy-minisztériumnál, de sikertelenül. Nyiri úgy vélte, legjobb volna új leltárat készíteni. Erre azonban Fuchs és Jávorszky - felhatalmazás hiányában - nem voltak hajlandók. A beolvasztandó tárgyak kiválogatása több napig tartott. Éjszakára a ládákat zsineggel körülkötötték, lezárták és lepecsételték. A kiválogatott tárgyakat a pénzügyminisztérium hivatalnokai a két rendőrségi kiküldött jelenlétében beolvasztották. A többi tárgyakat pedig „az öszves személyzet jelenlétében" visszarakták a ládákba, a beolvasztott étkészletek tokjait és a régi pénzes szekrényeket a kiürült Verschlagba tették vissza. A lezárt ládákat március 12-én reggel 9 órakor Drágít Miklós rendőrségi írnok szállíttatta viszsza a rendőri hivatalba. Fuchs március 14-én írásban számolt be az egész eljárásról Duscheknek, s megjegyezte, hogy „az éteszközök hüvelyeiben is több tárgyak, különösen pedig egyikben valamennyi kávéskanál, hiányoztak, mint azt az üres helyekről látni lehete, a többi, rendetlenül össze-vissza hányt tárgyakban a netaláni hiányt - lelettári [sic!] jegyzék nem létében - felfedezni nem lehete". A kávéskanalakról Nyiri március 20-án kelt jelentésében azt írta, hogy ezek „mint hiteles kútfőből tudom, már Budán is hiányoztak". Nyiri nyilatkozata azért is figyelemreméltó, mert a beolvasztásnál jelen voltak egyike sem vett részt a Zichy-ingóságok 1848 október-novemberi leltározásában.

43 Duschek - Fuchs jelentése és személyes tapasztalatai alapján - úgy döntött, hogy utánajár a Zichy-ingóságok ügyének. Madarásszal szemben nem sok esélyt adhatott magának, ezért célszerűnek vélte parlamentáris útra terelni az ügyet. Duschek jó viszonyban volt Kovács Lajossal, a közlekedés- és közmunkaügyi minisztérium államtitkárával, a békepártiak egyik fő korifeusával, s néhány szóval vázolta neki a történteket. Kovács megörült e hírnek, s Duschek lelkére kötötte, ne tűrje tovább ezt a botrányos visszaélését. Ezt követően összeült elvbarátaival, s elhatározták, hogy a Zichy-ingóságok ügyét fogják