Murányi Lajos: A reformkori Fejér vármegye olvasáskultúrája; A székesfehérvári kaszinók és a Fejér Megyei Olvasótársaság (1838-1849) - Fejér Megyei Levéltár közleményei 16. (Székesfehérvár, 1993)

A Fejér megyei olvasótársaság

III. 4.4.2. A katalógus jellemzői Mennyiségét tekintve a német nyelvű irodalom a legnagyobb (48,3%)? viszont a latin nyelvű címek száma a legtöbb (darabra csak 29,9%). A magyar nyelvű anyag csak az állomány egyötödét teszi ki (194%), a többi idegen nyelvű művek aránya 2,7%. Itt a francia könyvek vannak többségben, ezen kívül néhány olasz, 1 angol, 1 szlavón nyelvtan és egy arab kézirat szerepel. A betűrendet meglehetős nagyvonalúsággal kezelte a katalógus összeállítója, mivel a besorolás hol a szerző, hol a cím alapján történt. Mentségére szolgáljon, hogy a mű szerzője sokszor nem is szerepel a könyvön, illetve tipográfiailag a cím volt a hangsúlyos. A katalógus 3. oldalán például így következnek az adatok: „Acsády Ignác magányos Magyar törvény Alföldi Levelek. Gr. Dessewffy Emiltől Álokoskodási módok Bentham után" Az adatok sokszor hiányosak, hiszen egy műről csak annyit közölt a katalógus készítője, amennyi kézírással elfért egy sorban. Emiatt a cím kihagyásokkal, rövidítve, olykor csonkán szerepel, a szedő „jóvoltából" időnként hibásan is.

175 A katalógus olyan sietősen készült, hogy hibák tömkelegével kellett megjelennie. A betűrend „gyarlóságai" mellett eltörpülnek a szerzői nevek írásában található hibák. Feltételezésünk szerint a katalógus diktálás után készült, amely aztán számos félrehallást okozott.

176 További hibák a kézirat félreolvasása révén kerültek a nyomtatott katalógusba.

177 Nagyon megnehezíti a tételek azonosítását az is, hogy sokszor csupán a szerző keresztnevét adja meg a katalogizáló.

178 A téves névalakok feloldására, valamint a cím alatt leírt szerzős művek azonosítására tett kísérletek többnyire reménytelennek bizonyultak. A periodikumok esetében néha nincs jelezve az évszám, mint a Budapesti Szemle, az Ismertető stb. leírásában. Nehezíti a művek azonosítását az is, hogy a katalógus soha sem közli a mű megjelenési évét és a többkötetes műveket sem jelzi. Esetenként megadja a példányszámot [Budapesti] Árvízkönyv 3 példányban... 15 db, Jósika Miklós Regényei 4 példány, máskor csak következtetni lehet a darabszámból, például a különböző színdarabokIII. 4.4.3. A katalógus lezárása és kinyomtatása Szólnunk kell röviden arról is, hogy hol és miért éppen Halle városában készült ez a katalógus, hiszen az olvasótársaság évkönyvei hely-