Murányi Lajos: A reformkori Fejér vármegye olvasáskultúrája; A székesfehérvári kaszinók és a Fejér Megyei Olvasótársaság (1838-1849) - Fejér Megyei Levéltár közleményei 16. (Székesfehérvár, 1993)

A Fejér megyei olvasótársaság

ben nyomattak. Kivéve az 1842/43. évit, mert az Pesten készült Beimel József nyomdájában, valószínűleg Számmer Pál halála miatt. Már utaltunk arra, hogy a könyvállományban néhány tiltott mű is szerepelt, így logikusnak tetszik, hogy megkerülve a helyi cenzort külföldön nyomtatták ki a katalógust. Sajátos egybeesés - és a véletlen ki is zárható -, hogy Carl Geibel szülővárosa Halle volt, és Halléban már a XVIII. században jelentek meg magyar nyelvű könyvek. A Fejér Megyei Olvasótársaság katalógusa annak a Heynemann Eduárdnak a nyomdájában látott napvilágot - feltehetőleg 1842 végén vagy 1843 elején -, ahol kinyomtatták Wesselényi Miklós: Szózat a magyar és szláv nemzetiség ügyében (Lipcsében, Wiegand Ottónál, 1843), Auguste de Gerando: Néhány észrevétel... (Uo. 1843, név nélkül) és Fényes Elek: Magyarország hátramaradása ügyében (Lipcsében, Ottónál, 1844) című munkáit is.

180 Lukácsy Sándor 1963-ban mindössze Irinyi József: Német-, franczia- és angolországi úti jegyzetek című kétkötetes művét említi ismert hallei nyomtatványként.

181 Mivel ez a nyomda német nyelvű könyveket is készített, fel sem merülhet, hogy fiktív impresszumról van szó. A közvetítő a nyomdához csakis Carl Geibel lehetett, aki minden tavasszal részt vett - néha személyesen is - a lipcsei húsvéti könyvvásáron.

182 A katalógus lezárásának és kinyomtatásának idejét 1842 végére vagy 1843 elejére tesszük, mivel a katalógusba már nem került be Brassai Samu Bankismeret c. munkája (Kolozsvár, 1842), amelyet az Athenaeum 1842. november 29-én ismertetett. Ugyanígy kimaradtak - természetesen - a Henszlmann Imre szerkesztésében Lipcsében kiadott Vierteljahrschrift 1843. évi számai is. Mindkét dokumentumon megtalálható az olvasótársaság tulajdonbélyegzője. Az Athenaeumban, illetve Heckenast Bibliographiai Értesítőjében ismertetett könyvek alapján még pontosabban meghatározható a katalógus lezárásának időpontja: 1842 nyara. III. 4.5. A könyvtár használata (szabályok) Már a kezdet kezdetén határoztak mind az újságok, folyóiratok, mind a könyvek háromhavonkénti cseréjéről, illetve köröztetéséről, hangsúlyozva, hogy - elsősorban az újságok esetében - „a főtárból a kültárakba s innét sorba, de változtatott renddel kivihetők" az újabbakkal „felváltott elébbi szám"-ok. Egy-egy havi újság egy könyvnek felelt meg. A szabályok mind a helybenolvasást, mind a kölcsönzést lehetővé tették a tagoknak.