Murányi Lajos: A reformkori Fejér vármegye olvasáskultúrája; A székesfehérvári kaszinók és a Fejér Megyei Olvasótársaság (1838-1849) - Fejér Megyei Levéltár közleményei 16. (Székesfehérvár, 1993)
A Fejér megyei olvasótársaság
El kell tehát vetnünk a szakrendi elhelyezés meglétét; tény azonban az, hogy törekedtek a tárgyukban hasonló könyvek egy csoportba tartására. 172 Sajnos, sok könyvben egyáltalán nem maradt ilyen jelölés, ennélfogva óvatosan kell bánnunk a feltevésekkel. Ismerve a korabeli magánkönyvtárak berendezéseit, úgy véljük, hogy a nagy alakú hírlapokat, térképeket a könyvtárszoba asztalán helyezhették el. III. 4.4. Az állomány feltárása (katalógusa) A könyvtár állománya elsősorban könyvekből, folyóiratokból, hírlapokból állt, de megtalálható volt benne néhány térkép és kézirat is. Ez utóbbiakról többségükben inkább csak sejtjük, hogy kéziratról van szó, mint például Mignet Franzia revolutio című művéről, amely csak 1844—45-ben jelent meg magyarul nyomtatásban, a szerző nevének feltüntetése nélkül. 173 Az állomány feltárását és az olvasók tájékoztatását a már többször is említett katalógus biztosította, amelynek alapján valamelyest rekonstruálható az olvasótársaság könyvtára. III. 4.4.1 A katalógus felépítése A 72 oldalas katalógus a Veszprémi és a Győri Olvasótársaságéval ellentétben nem szakrendi, hanem nyelvi felosztást, s azon belül betűrendet alkalmaz az alábbiak szerint. „I. Magyar Könyvek 437 tétel 892 darab II. Német Könyvek 687 tétel 2262 darab III. Diák Könyvek 1057 tétel 1401 darab IV. Franczia, Olasz és Angol Könyvek" 88 tétel 125 darab 2269 tétel 4680 darab Itt kell megemlítenünk a nyelvi besorolás következetlenségeit, illetve felületességeit is, hiszen több német könyv is bekerült a „diák könyvek" csoportjába latin címe miatt; így például M. C. Landorp: Des Heiligen Römischen Reichs Acta publica v. a. 1608 bis 1691. (III.611), J. F. Maldoner: Synopsis militaris, Oder... (III.634), Kaspar Neumann: Praelectiones chemicae... Oder gründlicher Unterricht der Chemie (III.697), vagy J. J. Woyt: Gazophylacium medicophysicum, Oder Schatzkammer... (III.1055) című műve. Azt viszont természetesnek tartjuk, hogy a kétnyelvű művek - mint például a svéd-latin nyelvű Wilkina saga (III.1035), vagy a latin szótárak - ebbe a csoportba kerültek. 174
