Murányi Lajos: A reformkori Fejér vármegye olvasáskultúrája; A székesfehérvári kaszinók és a Fejér Megyei Olvasótársaság (1838-1849) - Fejér Megyei Levéltár közleményei 16. (Székesfehérvár, 1993)

A Fejér megyei olvasótársaság

III. FEJEZET A Fejér megyei olvasótársaság (1840-1846) Az olvasótársaság a létrejöttét elsősorban annak köszönhette, hogy - amint Madarász József megfogalmazta

142 - olyan társaskörre volt szüksége a kormánypárttal szembenálló überaus köznemességnek, ahol a vármegyei közgyűléseken kívül is rendszeresen találkozhattak, kicserélhették nézeteiket, megállapodhattak a követendő célokban, taktikában.

143 A társaskör emellett még a „belműveltség" megszerzését is fontosnak ítélte, hiszen a politikai küzdelmekben csak a művelt, jól felkészült, szónokilag is iskolázott férfiaknak volt esélyük a sikerre. Ezért volt lényeges az olvasótársaság könyvtáralapítása is, hiszen a könyvek, újságok és folyóiratok révén tájékozódhatott a tagság, ezáltal formálódtak politikai nézetei. Az is nyilvánvaló volt számukra, hogy a városban működő nemesi kaszinó nem felelt, nem felelhetett meg ennek a célkitűzésnek: új egyesületet kellett alapítaniuk. Több ponton is alapvető különbségek figyelhetők meg a nemesi kaszinóhoz viszonyítva: a demokratizmus, mely még a nők előtt is szélesre tárta a kaput, a nyitottság („a társaság titkot nem ösmervén - bár melly gyűlésein akár nem tag is hallgatólag megjelenhet"), az egész megyére kiterjedő céltudatos szervezési tevékenység, a tagság viszonylag homogén jellege. Bár kezdettől fogva arra törekedett az olvasótársaság, hogy az akkori három (bicskei, csákvári és sármelléki) járásban alközpontokat, „kültárakat" hozzanak létre, működésének mégsem a könyvtári tevékenység volt a legfontosabb része. Hiányzik belőle az a szakmai megalapozottság és körültekintés, ami például az 1839-ben alapított Győri Olvasótársaságot jellemezte, amelynek évkönyve a Kőszegi Olvasótársaságéval együtt a könyvtár állományában is megtalálható volt.

144 Nyilvánvaló az is, hogy az alapítók politikai nézetei mellett a többi tag műveltsége, nyelvtudása, könyvtári tapasztalata is meghatározó szerepet játszott az olvasótársaság és a könyvtár arculatának kialakításában. Nem is szólva az egyéni érdeklődésről és a szerteágazó rokoni kapcsolatokról. Fontosnak tartjuk, hogy az alapítók egyike, Madarász József if). Pázmándy Dénessel együtt 1834-ben alapító tagja volt az Országgyű-