Murányi Lajos: A reformkori Fejér vármegye olvasáskultúrája; A székesfehérvári kaszinók és a Fejér Megyei Olvasótársaság (1838-1849) - Fejér Megyei Levéltár közleményei 16. (Székesfehérvár, 1993)

A Fejér megyei olvasótársaság

lési Ifjúság Társalkodási Egyesületének, „amelyet az országgyűlési követeket elkísérő jurátusok alakítottak Wesselényi, Kölcsey, Beöthy Ödön és Deák Ferenc biztatására".

145 Madarász patvaristaként szorgalmas olvasója volt a Somogyi Olvasótársaság könyvtárának is.

146 Édesapjának, Madarász Gedeonnak, az akkor Cecén lakó és gazdálkodó nemesembernek a könyveit éppúgy gyakran forgatta, mint a kecskeméti Sátory nagybátyjától örökölteket, sőt maga is írt verset, prózát, egyfelvonásos színdarabot egyaránt.

147 Követhető példa is szép számmal akadt: feltételezzük, hogy az Országgyűlési Ifjúság Társalkodási Egyesülete - elsősorban liberális és demokratikus szellemisége miatt - mély nyomokat hagyott Madarász Józsefben; a Somogyi Olvasótársaság pedig szintén hatott rá.

148 III. 1. Megalakulása Az olvasótársaság 1840. május 31-én alakult meg Székesfehérváron.

149 „Alapszabályait megnézve, a tanács úgy döntött, hogy mivel a társaság czélja kéziratok és könyvek szerzése, valamint hogy fő könyvtárát és gyűléseit itt tartani akarja, be kell a nádornak jelenteni. A könyvtár és az olvasókör ettől kezdve működött a városban."

150 A társaság június elsejével kezdte meg működését Rosty Zsigmond Úri utca 14. (ma Jókai u. 10.) számú házának emeleti négy szobájában, de a könyvtár megnyitására csak november elején került sor.

151 Ez idő alatt rendezték be a helyiségeket, és gyűjtötték össze a tagoktól a könyvtár gerincét alkotó jelentős mennyiségű könyvanyagot, amely 1842-ben már 2269 műből (4680 kötetből) állott.

152 777. 2. A társaság alapszabályai, tagjai Az évkönyvekben is közölt nyomtatott alapszabályokon kívül ismerjük az egyik gyűjtőíven fennmaradt alapszabály kéziratos változatát is, amely felvázolja az egyesület működését. Feltehetőleg Madarász József műve, hiszen ő használja következetesen a „Fehér" megye és a „Székes-Fehérvár" formát. A „Fehér megyei Olvasó-Társaság" hat esztendőre alakult. Célja „a honi nyelv, s minden nemes ipar (törekvés) elősegítése, és a honi törvényekkel egyező kéziratok s nyomtatványok köz erőveli megszerzése által egyeseknek alkalom-adás mívelődhetésre". Tagjai két kategóriát alkottak: a rendelkezők, akik 8 és az olvasók, akik 4 ezüst forintot fizettek évente. Az első esztendőben csak az előbbiek lehettek választmányi tagok.

153 A tagfelvételről a rendelkezőkből és a választmányból alakított bizottság döntött. A tagságot év