Murányi Lajos: A reformkori Fejér vármegye olvasáskultúrája; A székesfehérvári kaszinók és a Fejér Megyei Olvasótársaság (1838-1849) - Fejér Megyei Levéltár közleményei 16. (Székesfehérvár, 1993)

Az olvasóegyletek Székesfehérváron és Fejér megyénbe - A Székes-Fejérvári Casino (1838-1849)

határozó többségét a polgárság adja - legalábbis az általunk ismert három évben. 1838- ban a polgárság az egyesület 2/3-át teszi ki (150 fő - ide értve a kereskedőket, iparosokat és a városi magisztrátus tisztségviselőit is).

132 A többi foglalkozási (társadalmi) csoport részaránya 10% alatt van: katonatiszt 22, vármegyei tisztviselők (nemesek) és táblabírók 19, egyházi személyek, zömmel az alsó papságból 12, ügyvéd 10, uradalmi tisztviselő 9. Ezenkívül 3 haszonbérlő, 3 sebész és 2 tanító alkotja a tagságot.

133 1839- ben az arány nem változik: polgár és városi tisztviselő 160, katonatiszt 19, egyházi személy 14, vármegyei tisztviselő és táblabíró 22, uradalmi alkalmazott 12, ügyvéd 11, haszonbérlő 6, sebész ill. orvos 5, tanító 3. A fent említett, 1841-ben bekövetkezett jelentős változás mind a polgárság létszámában, mind arányában érezteti hatását, mivel ekkor már csak 51%-os a részarányuk. Az általunk ismert utolsó év adatai így festenek: polgár és városi tisztviselő 132, katonatiszt 33, vármegyei tisztviselő és táblabíró 31, egyházi személy (3 magas rangú) 16, uradalmi tiszt 16, ügyvéd 15, tanító 6, orvos és állatorvos 4, haszonbérlő 1, mérnök l.

134 Meg kell jegyeznünk, hogy a két kaszinó közötti mozgás kétirányú volt: nemcsak a polgáriból léptek át a nemesibe, hanem a nemesiből is (három katonatiszt, egy ügyvéd és egy szolgabíró) a polgáriba. Egyébként a kaszinókönyvek hiányai miatt nehéz pontos képet nyernünk az átlépésekről. A kettős tagságot is nehéz megállapítani, mivel csak 1838-1839-ben vannak párhuzamosan adataink; e két évben nyolcvanan voltak mindkét egyesületben tagok. Arányuk nagyjából megfelelt a polgári kaszinó összetételének. A Fejér Megyei Olvasótársaságba is beiratkozott kaszinótagok száma negyvenkettő volt. 1840. december 20-án a kaszinó tagjai felvetették a Székesfehérvári Gazdasági Egyesület megalapításának gondolatát. A szervező bizottság 1841. március 15-re hívta egybe a gazdasági egyesület közgyűlését, amelyen a méhészet, a gyümölcsfanemesítés és a dohánytermesztés fellendítését tűzték ki célul. Céljaik megvalósítására 200, egyenként 10 ezüst forint értékű részvényt bocsátottak ki. A részvényesek között egyházi személyeket, gazdatiszteket, városi tisztviselőket, földbirtokosokat találunk. Szinte valamennyien a polgári kaszinónak is tagjai; csupán a védnök, Barkóczy László püspök és a választmányi tag, Gindly Rudolf táblabíró nem.

135 A polgári kaszinó további működéséről már csak egy-egy folyóirat-