Murányi Lajos: A reformkori Fejér vármegye olvasáskultúrája; A székesfehérvári kaszinók és a Fejér Megyei Olvasótársaság (1838-1849) - Fejér Megyei Levéltár közleményei 16. (Székesfehérvár, 1993)

Az olvasóegyletek Székesfehérváron és Fejér megyénbe - A Székes-Fejérvári Casino (1838-1849)

cikk tudósít. A Regélőben egy - feltehetőleg helybéli tudósító - ironikusan jegyzi meg 1843-ban; „Casino kettő: nemesi és polgári. Nem férnének meg ezek együtt à làise [baj nélkül] mikép már tanácsoltatott, 's Veszprémben sikerült is?"

136 A harmadik ciklus - 1844/45-1846/47 - elején a nemesi kaszinó kapcsán már idézett Telegdi Kovács László sem mulasztja el emiatt a fehérváriakat megcsípkedni az Életképekben: „Fehérváron ... két - uri és polgári - casino létezik - mert hiszen minden kis városban szokás, hogy a különben is kisszámú nadrágos ember egymás mellett meg nem fér, hanem hogy minélelébb egy casino se legyen, két három casinót alakitnak."

137 A cikkíró - lévén debreceni - bizonyára nem tudhatta, milyen ellentétek feszülnek a két egyesület között, akiket még 1848. március 15-e sem békít össze. Ekkor ugyanis - vagy már előbb - a nemesi és polgári kaszinók több városunkban egyesültek: így történt Pápán, Debrecenben stb. A két kaszinó között az általunk feltételezett ellentétek a szabadságharc alatt is megvoltak. 1849. január 9-én a várost megszálló császári csapatok mind a két kaszinót betiltották; az eseményt a városi tanács jegyzőkönyve így rögzítette: „A bezáratni rendelt Caszinóknak, jelessen a takarékpénztár épületében lévőnek kulcsát Baur György tanácsnok, a fekete sasnál lévőnek kulcsát pedig Niczky János Tan. urak, azon jelentés mellett hogy mind a két cassinot bezáratta, bemutatták."

138 A várost sarcoló császáriak azonban egy hónap elteltével már engedélyezték a nemesi kaszinó működését azzal a feltétellel, hogy „a casinói ülést tartván jegyzőkönyvileg jelentessék ki, ... ott political értekezések nem fognak megengedtetni". Ezt a megszorítást a polgári kaszinó alapszabálya is tartalmazta, de számukra a társaskör zárva maradt, míg Aschner József, a nemesi kaszinó akkori igazgatója megkapta a kulcsokat február 10-én.

139 Ezzel szemben a polgári kaszinó ismételt megnyitására csak akkor kerülhetett sor, amikor a császáriak elhagyni kényszerültek Székesfehérvárt, vagyis 1849. április 26-án.

140 A világosi fegyverletétel előtt azonban néhány nappal ismét bevonultak a császári csapatok, és augusztus 2-án Falkenhayn katonai parancsnok falragaszokon közli Fehérvár lakosaival, hogy „Mindennemű gyűlések, casinói, olvasói vagy más egyéb egyleti összejövetelek ezennel eltiltatnak, s bezárottnak nyilváníttatnak".

141