Murányi Lajos: A reformkori Fejér vármegye olvasáskultúrája; A székesfehérvári kaszinók és a Fejér Megyei Olvasótársaság (1838-1849) - Fejér Megyei Levéltár közleményei 16. (Székesfehérvár, 1993)

Kulturális élet Székesfehérváron a XIX. század első felében - A közművelődés színterei (színház, zenei élet, könyvtárak)

tásra Kisfaludy Károly Ilka és A tatárok Magyarországon című színműve.

60 1825 után már csak a vándorszínészet állandó állomásait jelentik a Pelikán „szála", illetve a Fekete Sas vendégfogadó színháztermei. Fontos szerepet játszottak a 40-es években társulattá szerveződött városi műkedvelők, valamint a megye színházi életének szerves részét alkotó kastély színházak is. Végh Ignác (1763-?) verebi kastélyában 1807. július 7-én került sor egy német zenés színjáték előadására.

61 A martonvásári kastély színházterme is több színielőadásnak adott otthont Brunswick Ferenc gróf idejében, akinek 400 műből álló képgyűjteménye is volt.

62 A megye harmadik kastélyszínháza Csákváron működött, amelyet Esterházy Miklós (1775-1806) építtetett 1823ban. Műkedvelő előadásain azonban csak franciául és németül játszottak.

63 Műkedvelő előadásokra a megye más helységeiben is - így például Bodajkon, Mohán - sor került a reformkorban, nemcsak családi körben, hanem nagyobb közönség előtt is.

64 Van adatunk arról, hogy 1843 januárjában Műkedvelő Társaság alakult Székesfehérváron.

65 A zenei élet kezdetei összekapcsolódtak az egyházi liturgia igényeivel; a város első ének- és zenekara a káptalan és a város közös fenntartásával alakult meg a XVIII. század közepén. Modern szimfonikus zenekarrá csak 1837-ben vált, Janny József vezetése alatt, igaz, műkedvelő zenészekkel kiegészítve. Előadásukban a fehérváriak meghallgathatták Beethoven Oratóriumát (1838) és Mozart Requiemjét is (1842). Más alkalommal ismételten előadásra kerültek Beethoven, Cherubini, Haydn és Mozart zenés miséi a székesegyházban.

66 A színházi előadásokhoz is a város zenekara szolgáltatta a kíséretet. Az egyesületi könyvtárak megalakulása előtt csak egyházi magánkönyvtárak léteztek a városban és a megyében. (Már 1725-ből van adatunk a város egyik polgárának könyveiről.)

67 A vizsgált korszakban az egyházi könyvtárakról van a legtöbb adatunk; a török uralom után a városban megtelepedő szerzetes közösségek lelkipásztori és népnevelő munkájában nélkülözhetetlen munkaeszköz volt a könyv.

68 A jezsuiták könyvtára a rend feloszlatásakor, 1773-ban 1610 művet tartalmazott 2334 kötetben.

69 A ferencesek könyvtáráról, mivel a rendet nem oszlatták fel, nem készült leltár; „a könyvtár működéséről a konvent azóta elpusztult História domusa őrzött meg egy értékes adatot: másoknak, különösen plébánosoknak adtak ki kölcsön könyveket, és azok mindig pontosan visszakerültek."

70