Murányi Lajos: A reformkori Fejér vármegye olvasáskultúrája; A székesfehérvári kaszinók és a Fejér Megyei Olvasótársaság (1838-1849) - Fejér Megyei Levéltár közleményei 16. (Székesfehérvár, 1993)

Kulturális élet Székesfehérváron a XIX. század első felében - A közművelődés színterei (színház, zenei élet, könyvtárak)

A karmeliták százéves működésük során nem tudtak jelentősebb könyvtárat kialakítani, noha rendházukban „színes stukkókkal díszített, aranyozott faragású szekrényekkel ellátott - bár nem nagyméretű - könyvtárhelyiség"-gel is rendelkeztek, amely 1758-ban készült el. Az 1798-ban feloszlatását kérő rendnek 1799-ben 232 mű - 303 kötetben - volt a birtokában. „A megmaradt csekély számú könyv a csakhamar (1802-ben) megalakult szemináriumi könyvtár alapjául szolgált."

71 A ma is meglévő püspöki könyvtár az 1777-ben alapított székesfehérvári egyházmegye könyvszerető vezetőinek, főpapjainak hagyatékából gyarapodott. Elsőként a nagyműveltségű Sélyei Nagy Ignácot (1730-1788) kell említenünk, akinek „szerény könyvtára nem tűri az összehasonlítást kortárs főpapok... könyvgyűjteményeivel."

72 A XIX. század második évtizedében készült el a könyvtár barokkos bútorzata, s került a könyvanyag a végleges helyére; 1827-ből való az első katalógus. Horváth János (1769-1835) püspök, a tudós társaság tiszteleti tagja, fiatal kora óta szerette a könyveket. Könyvgyűjteményében a „felvilágosodás és a nemzeti öntudatosodás eszméinek hatására a világi elem és a magyar nyelvűség hangsúlyosan jut" érvényre. A teológián kívül a filozófia és a történelem érdekelte. Gyűjtötte a magyar írók alkotásait és a nyelvújítással foglalkozó műveket, de a francia és a német szerzőket is. Huszonöt külföldi folyóirat található a könyvtárában, közte a Hermes és a Revue des deux mondes is. „Horváth János könyvtárából szívesen kölcsönzött is". Hatása jelentős volt a környezetében élő papságra. Jeles könyvtára a hagyatékáról készült jegyzék szerint 3271 kötetből állott.

73 „Barkóczy László (1791-1847) személyében egy európai látókörű, igényes műveltségű, a reformkor gondolataival rokonszenvező, s főképp a korszerű népiskolai oktatás terén fáradozó főpap került" 1837-ben a püspöki székbe.

74 Könyvtárát tudatosan fejlesztette. A fennmaradt számlák arra utalnak, hogy pesti és bécsi könyvkereskedőkkel tartott kapcsolatot. Könyvgyűjteménye „sokirányú szellemi érdeklődéséről tanúskodik". Kora teológiai irodalma mellett sok benne a történelmi, természettudományi, orvosi és földrajzi témájú könyv. Nyelvi összetételét tekintve 537 latin, 534 német, 231 magyar és 138 francia nyelvű könyve volt.

75 Tizenegy évig működött a városban, amely díszpolgárává is választotta. Ez idő alatt jelentős szerepet játszott a nemesi kaszinó létrehozásában, s mint látni fogjuk, tevékenyen részt vett (elnökként) a Székesfehérvári Gazdasági Egyesület és a Fejér Megyei Olvasótársaság munkájában is.