Murányi Lajos: A reformkori Fejér vármegye olvasáskultúrája; A székesfehérvári kaszinók és a Fejér Megyei Olvasótársaság (1838-1849) - Fejér Megyei Levéltár közleményei 16. (Székesfehérvár, 1993)

Kulturális élet Székesfehérváron a XIX. század első felében - Könyvkereskedelem, nyomdászat irodalompártolás

A megyében a harmincas években „a népnevelésre irányuló mozgalom kiszélesedésére mozgósító és termékenyítő hatással vannak Vas és Veszprém megye átiratai" a nemzetnevelésről és a honi nyelv terjesztéséről, „Barkóczy László fehérvári püspök sürgető levelei és a Tolna megyei kisdedóvó példája."

38 A negyvenes években merül fel a nőnevelő intézet megalapításának gondolata is, amelynek megvalósítását Farkas Ferenc nagyprépost adománya tette lehetővé.

39 A sajtóban nagy teret kap a pápai református főiskola Fehérvárra helyezéséről szóló vita, amire azonban nem került sor, mivel a főiskola Pápán maradt. /. 3. Könyvkereskedelem, nyomdászat, irodalompártolás Az egyházi élet, az iskolák, a városi és megyei közigazgatás, a polgárság igényei folytán már a XVIII. század első felében megindul a könyvkereskedelem, majd 1806-tól a nyomdászt is a városban. Székesfehérváron is a könyvkötők foglalkoztak először a könyvek eladásával; elsőként Philip Jacob Aman /+ 1759/ telepedett le a városban 1735-ben. A magisztrátus hivatalos megrendelésein kívül szélesebb körű városi és vidéki közönségnek, megyei tisztviselőknek: a megyei nótáriusnak, a vicispánnak, a városi jegyzőnek, az írnoknak is dolgozott.

40 Az 1742-ben készült vagyonleltár 3000 kötet könyvet regisztrált nála: legnagyobb számban latin nyelvű kiadványokat, kevesebb német és még kevesebb magyar nyelvű könyvet, de készletében volt szerb és cseh nyelvű kötet is.

41 1742 után felhagy a könyvkereskedelemmel. Aman szerepét halála után Kari Polaschek vette át. Az 1769-től Székesfehérváron dolgozó Adam Agustin Lángnak sikerült monopolizálnia helyzetét. Trattner János bizományosként könyvkereskedelemmel is foglalkozott a könyvkötészet mellett,

42 sőt több XVIII. századi egyházi kiadványnak is kiadója volt.

43 1792-ben már három könyvkötő dolgozott a városban. 1816-ban a soproni könyvárus Wiegand-testvérek kérelmezik Székesfehérvár város tanácsánál könyvkereskedés felállítását, de azután elállnak szándékuktól. Végül csak 1822-ben kerül sor az első önálló könyvkereskedés megnyitására: Rader Alajos könyvkötő, akit az egyházmegye papsága és a vármegyei tisztikar is ajánlott, kap engedélyt a helytartótanácstól.

44 Emellett könyvkötői tevékenységét is folytatta, a város számára könyveket szerzett és kötött be, de papír és írószer árusításával is foglalkozott.

45 Kiadóként is találkozhatunk a nevével néhány kiadványon a 40-es években.