Murányi Lajos: A reformkori Fejér vármegye olvasáskultúrája; A székesfehérvári kaszinók és a Fejér Megyei Olvasótársaság (1838-1849) - Fejér Megyei Levéltár közleményei 16. (Székesfehérvár, 1993)

Kulturális élet Székesfehérváron a XIX. század első felében - Könyvkereskedelem, nyomdászat irodalompártolás

A nyomda létrejöttére 1806-ig kellett várni: Számmer Mihály ( +1806) veszprémi nyomdász „a székesfehérvári püspök támogatását élvezve - egy székesfehérvári nyomda telepítésében" kedvező lehetőséget látott. 1803-ban már készített „Székesfejérvár" impresszumú nyomtatványt, privilégiumát azonban csak három év múlva hirdették ki.

46 Könyvnyomtató műhelyét özvegye, Wallner Klára indította el, majd egyik fia, Számmer Pál (1794-1843) vette át a nyomda vezetését 1818-ban, s folytatta huszonöt éven át. 1843-tól az ő özvegye, Szász Borbála lett a nyomda vezetője. A székesfehérvári nyomda által készített művek jelentős hányada egyházi jellegű: a püspökség, az egyházmegye és a ciszterci rend számára készültek (schematismusok, miserendek, prédikáció-gyűjtemények). Szép számban találkozunk vallásos tartalmú kiadványokkal, teológiai értekezésekkel. Sok az alkalmi kiadvány is: egy-egy főispán, püspök ünnepélyes beiktatásakor elhangzott beszédek, köszöntő versek, egy-egy jelesebb személy halálakor, illetve temetésekor mondott beszédek, nagyobb ünnepeken elhangzott prédikációk. A kiadó általában a püspökség, a zirci apátság, a városi magisztrátus, a vármegye vagy maga a szerző. A gimnázium értesítői is minden évben a Számmer-nyomdában készültek. Színháztörténeti értékűek a városban megjelent „Játékszíni zsebkönyvek" és színdarabok is (Grillparzer, Pap Gábor, Bárány Boldizsár, Komlóssy Ferenc művei). Országos jelentőségűvé emeli a nyomda munkáját, hogy Vörösmarty Bujdosók (1830), Csongor és Tünde (1831) című drámái, valamint Bajza József két röpirata

47 szintén Székesfehérváron készült. Bizonyára a cenzor személye is közrejátszott a nyomda kiválasztásában, hiszen Vörösmarty kedves tanára, Szabó Krizosztom volt ekkor a „censor localis".

48 Kis számban ugyan, de megjelentek tudományos és szakkönyvek is: orvosi, földmérési, matematikai, nyelvészeti, történelmi tárgyúak.

49 Mindezek alapján megállapíthatjuk, hogy a Számmer-nyomda kiadványai révén jelentős szerepet játszott a reformkorban Székesfehérvár és Fejér megye kulturális életében.

50 Röviden szólni kell az irodalompártolásról is, amely részben a könyvkultúrához kapcsolódik, részben jellemzi és minősíti az olvasóközönséget is. Az irodalmat kedvelő, könyveket vásárló közönség a reformkorban is elsősorban az arisztokraták, a tisztviselők, a papok, a tanárok, az orvosok és az ügyvédek közül került ki. Ők voltak azok,