Murányi Lajos: A reformkori Fejér vármegye olvasáskultúrája; A székesfehérvári kaszinók és a Fejér Megyei Olvasótársaság (1838-1849) - Fejér Megyei Levéltár közleményei 16. (Székesfehérvár, 1993)
Kulturális élet Székesfehérváron a XIX. század első felében - Népesség gazdasági élet
I. FEJEZET Kulturális élet Székesfehérváron a XIX. század első felében /. /. Népesség, gazdasági élet A 145 évig tartó török megszállás után Székesfehérvár csak nehezen, lassan lépett újra a fejlődés útjára. Az első évtizedekben alakult ki a város új lakossága a törökkori magyar és rác lakossághoz csakhamar új telepesek csatlakoztak. Kezdetben környékbeli magyarok, 1700 táján egyre jelentősebb német és morva csoportok. 28 A német telepesek számarányuk tekintetében mindig kisebbségben maradtak, vagyoni helyzetük, polgárosultabb körülményeik azonban csaknem az egész XVIII. századon át vezető szerepet biztosított számukra a város ügyeinek intézésében. 29 A XVIII. század elején háromezerre becsült lakosság száma II. József alatt már 11 780 (1787), s a reformkor kezdetén eléri a húszezret is. (A lakosságszám 1846-ban a legmagasabb: 22 633.) 30 A vármegye összlakossága a XIX. század harmincas éveiben „167 941 lélek". 31 1720 után indultak meg a nagy egyházi építkezések (ferencesek, karmeliták, jezsuiták), hogy aztán a következő ötven év szakadatlan építkezésben teljen el. Mária Terézia uralkodásának első éveitől alakult ki az új városkép: új és erőteljesen átépített templomok, a jezsuita rendház tömbje stb. A század második felében a polgári házak átalakításai is megkezdődtek. 1800-ban fejeződött be a püspöki palota építése. Az új megyeház építkezései már a XIX. századra esnek. Fehérvár a XIX. században „a legjelentősebb városok csoportjának végén, illetve a középvárosok élén" foglalt helyet népessége, kézművesés kereskedőrétege nagyságát és összetételét nézve. 32 (A város sajátossága volt, hogy az ott élő nemesek aránya is igen magas volt: 13,4%). A város a megyei törvényhatósághoz hasonlóan az országgyűlés munkáját nagy figyelemmel kísérte a reformkorban. Alapvetően három - a zsidók emancipációjáról, a kereskedelemről és a szabad királyi városokról alkotott - törvényjavaslat mozgatta meg a város társadalmát. A szabad királyi városokról folyó országgyűlési vitákban a város lakói a liberális ellenzék nézeteit képviselték. Támogatták a közteherviselést, a kereskedelmi útvonalak kiépítését, az országos hitelintézet felállítását. 33