Lánczos Kornél 1893-1993 - Megyei Levéltár közleményei 15. (Székesfehérvár 1989)

Schipp Ferenc: A Lánczos-algoritmus

számos példa közül itt csak Ralston amerikai és Bahvalov orosz matematikus magyar nyelvre is lefordított kitűnő tan­könyveit, valamint Voevodin és Kuznyecov orosz társszerzők monográfiáját említem meg, amelyben a lineáris algebra nu­merikus módszereit foglalják össze. Külön kiemelem Axels­son svéd-holland matematikusnak, a témakör kiváló specia­listájának most készülő könyvét, amelyben a szerző konju­gált gradiens módszerekkel összefüggésben egy különálló terjedelmes fejezetben foglalkozik a Lánczos-típusú módsze­rekkel, bemutatva ezeknek a különböző újabb változatait és alkalmazási lehetőségeit. Igen terjedelmes azoknak a cikkek­nek és könyveknek a listája, amelyekben a szóban forgó módszerre hivatkoznak, azt felhasználják, illetve továbbfej­lesztik. Az irodalomjegyzékben ezek közül néhány olyat so­roltam fel, amelyek már címükben is tartalmazzák a „Lán­czos-módszer" elnevezést. A másik kérdéskör, amivel részletesebben kívánok foglal­kozni, a gyors Fourier-transzformációs algoritmusokkal van összefüggésben. Ezeket, az angol szakkifejezés (Fast Fourier Transform) rövidítését használva FFT algoritmusoknak szo­kás nevezni. A diszkrét Fourier-transzformáció kiszámítá­sához N számú alappont esetén a definíciót alapul véve N 2-tel arányos számítási művelet (összeadás és szorzás) szükséges. Az úgynevezett FFT algoritmusokkal ugyanez a feladat AHogAí-nel arányos számú művelettel oldható meg. Ez azt jelenti, hogy például A r = 2 10 alappontot véve a műve­letek száma mintegy századrészére csökken. Emiatt a 60-as évek közepétől, amikor az első ilyen típusú algoritmusokat publikálták, az FFT-k igen gyors karriert futottak be, s ma már az alkalmazott matematika egyik legfontosabb eszközé­nek tekinthetők. Az FFT történetének egy érdekes, idetartozó vonatkozása, hogy az FFT alapját képező úgynevezett duplá­zási vagy redukciós algoritmus Lánczosnak egy Danielson­nal közösen írt 1942-es cikkében már szerepel és csak egy lépés, nevezetesen ennek a gondolatnak az iterálása kellett volna ahhoz, hogy eljussanak az FFT algoritmus egyik válto­zatához. Az iterálás lehetőségét azonban felveti: „Ha szüksé­ges, ez a redukciós eljárás kétszer vagy háromszor megismé­telhető. " Ezzel kapcsolatban talán a legilletékesebbek /. W. Cooly-nzk, az FFT algoritmus egyik felfedezőjének szavai,

Next

/
Thumbnails
Contents