Hollósy-Kuthy lászló: Élményeim a második világháború alatt 1939-1945 - Megyei Levéltár közleményei 14. (Székesfehérvár, 1989)

II. A 13. könnyű hadosztály harcai a Don menti téli csatában

rült, az eredeti védőállásban hagyott és állandóan kitartásra buzdított 10. könynyű hadosztályt, az orosz oldal- és háttámadás teljesen kiforgatta sarkaiból. A délelőtti órákban az orosz a 7. gyalogezred eredeti védőállásait tüzérségi és aknavető tűz alatt tartotta. Osztrogozsszkot úgy nappal, mint éjjel repülőtámadások érték. Sikerült három orosz repülőgépet lelőni. A nap folyamán az orosz, a 31. gyalogezred és a németek közötti hézag kihasználásával, több átkaroló előremozgást kísérelt meg. Ezek a támadások azonban a tüzérség összefogott tüzében összeomlottak. Törzsemmel kora délután meneteltem vissza Osztrogozsszkba. A 168. német hadosztály-parancsnokságnál tudomásomra hozták, hogy a hadosztályom Osztrogozsszk körvédelmében vesz részt, aminek célja a hadsereg visszavonulásának biztosítása

87 Tájékoztattak arról, hogy az orosz a várost északról és délről már megkerülte, délnyugatra az út még szabad. A hadosztályomnak a már elrendelt feladatát kellett végrehajtania. Ezalatt a 10. könnyű hadosztály már látott és újabb oszlopai érthetetlenül folytatták visszavonulásukat Osztrogozsszkon át, ezeknek a városon át való özönlése az egész délután folyamán tartott. Azokat rendezni és Krinyica felé irányítani igyekeztünk, ezek a kísérletek azonban nem sikerültek. Az összefüggővé való oszlopot, akár csak egy folyót, képtelenség volt folyásában meggátolni. Nehéz percek voltak. Ezek után várható volt, hogy ez a hadosztály nem fog a miénkhez Ribnojenál csatlakozni. Mindezeknél persze lövöldözésekre is sor került sajátok között. A város hangyabolyhoz hasonlított.

88 A pánik, ami szerencsére nem következett be, a levegőben lógott. Végeredményben boldog voltam, amikor a 10. könnyű hadosztály részeinek Osztrogozsszkon való áthaladása folyt és befejeződött anélkül, hogy a 13. könnyű hadosztálybeli csapatot magával rántotta volna. Szerencsére csapataim még a városon kívül harcoltak. A német rombolóosztagok megkezdték munkájukat a város körül. Az orosz is mind közelebb szivárgott, tűzharcok keletkeztek a város körül, melyet aknavetővel lőttek. Az esti órákban magamhoz rendeltem az ezredparancsnokokat. Ismertettem a hadosztály feladatát. A körvédelmi feladat és a már majdnem körülzártság ténye, mély benyomást tett a parancsnokokra. Kitörést javasoltak, ami ellenkezett a kapott paranccsal. Magamhoz rendeltem a városban maradt, eddig nekem nem alárendelt, VII/2. ellátóoszlop parancsnokát

89

, aki eddig a magyar állomásparancsnoki teendőket is ellátta. Átvettem az Osztrogozsszkban lévő minden magyar intézmény felett a parancsnokságot. Összeirattam a meglévő készleteket. Elrendeltem a raktáron lévő összes téli óvócikkek, főleg nemezcsizmák és felemelt élelmi adagok kiadását. Igen sok élelem volt felhalmozva. Elvként lerögzítettem, hogy minden csapat kapjon annyit, mint amennyit meg tud enni. A német hadosztályparancsnok átvette a városparancsonkságot és a forgalom szabályozását. A városból való minden kifelé mozgást letiltott. Magyar részről a rendőri szolgálatot a városban, a hadosztály vonat-parancsnok szer-