Hollósy-Kuthy lászló: Élményeim a második világháború alatt 1939-1945 - Megyei Levéltár közleményei 14. (Székesfehérvár, 1989)

II. A 13. könnyű hadosztály harcai a Don menti téli csatában

vezte meg egyelőre. Tiszti járőrök, a köteléken kívülieket gyűjtötték össze. Szándékomban volt a hadosztályvonat egyes részeit és főleg az egészségi intézetekben lévő sebesülteket és betegeket még az éjjel vagy vasárnap a városból hátrairányítani. Eljártam ezen ügyben a német parancsnokságnál, tájékoztatásuk szerint erre már nem volt mód

90 A csapatok visszavonulása az elrendelt időben 15

h-kor (már sötét volt) megindult, de nem ment simán, súlyos krízisek álltak elő. A 7/II. zászlóalj a vasútvonal mentén vonult vissza. Első lépcsője belekeveredett a 10. könnyű hadosztály részeibe, letért az útról, harcba keveredett és eltűnt. Második lépcsőjét lényegében hasonló sors érte, de nem tűnt el, csak késő éjjel ért az új védőállásba. Addig a 7. gyalogezred-parancsnok e zászlóalj védőállásait tartalékával szállatta meg. A Potudany menti harcoknál már egyszer eltűnt és megkerült huszárszázad nem találta meg a 10. könnyű hadosztály csatlakozandó részeit, az összeköttetést nem tudta felvenni. Ezért a 7. gyalogezred jobbszárnyát vissza kellett kanyarítani. A 24/1. zászlóalj a Tyihaja Szoszna bal partján vonult vissza és elérte új védőállását, de nem talált csatlakozást a 31/11. zászlóaljjal. A 7. gyalogezred parancsnoka kiterjesztette a zászlóaljat bal felé a lehetőség szerint. A 7. gyalogezred vonata végleg eltűnt. A németektől kapott hír szerint a hármas villa késő este még nem volt a magyar részről megszállva. Megindult a keresés a 31/11. zászlóalj után. Végső esetben a 31. gyalogezrednek más, már leharcolt zászlóalját kellett volna a hármas villa területére előrerendelni. Végre jelentkezik a 31/11. zászlóalj egyik századparancsnoka. Nem kapott védőállás elfoglalására parancsot. Azonnal útba indítottam az útvillához. Utána küldtem szalonnát, kenyeret és meleg rumos feketét. Alig, hogy az útvillához ért, máris harcba keveredett az előnyomuló oroszokkal. A 31. gyalogezred-parancsnok jelentése szerint a 31/11. zászlóalj időleges eltűnését tévedés okozta. Az arcvonal az éjjel folyamán nagy nehezen sikeresen megalakult, addig igen izgalmas órákat éltem át. Az orosznak már a délutáni órákban megkezdett előremozgása a saját visszavonulást majdnem felborította. Hajnal felé már az egész arcvonal harcban állott. A 31. gyalogezred visszavételét általában nagyobb súrlódás nélkül hajtotta végre. Ez, az egész hadosztályt érintő visszavétel már nagy anyagi veszteséggel járt. Vissza kellett hagyni szállítóeszköz hiányában pl. a 31. gyalogezrednél, 4 páncéltörő ágyú kivételével, az összes többi páncéltörő ágyút, az aknavetők zömét és a mozgókonyhák egy részét. A tüzérség a rendelkezésre álló lovaival először az északi, majd ezek után a déli támogató csoport lövegeit szándékozta az új tüzelőállásokba vontatni. Ezt csak az északi csoportnál sikerült tervszerűen végrehajtani. A tüzérségnek a meglévő 16 lövegéből végeredményben csak 7 löveget sikerült, 2-2 lőszerjavadalmazással visszahoznia, dacára annak, hogy az éjjel még a gyalogsági vonalak elől is hoztak vissza lövegeket. A teljes lövegállományt a tüzérség a szállítóeszköz-helyzet miatt képtelen volt visszahozni. A január 16-i visszavonulást a 13. könnyű hadosztály mint láthattuk, nehezen és sok súrlódással, nagy anyagi veszteségekkel hajtotta végre. Okai voltak