Hollósy-Kuthy lászló: Élményeim a második világháború alatt 1939-1945 - Megyei Levéltár közleményei 14. (Székesfehérvár, 1989)

I. Bevezetés

pukkad. Nem tudtunk rendesen kiképezni és megemészteni. A honvédség felhígult, ami erős értékcsökkenéshez vezetett. A felfegyverzés sem tartott lépést a korral és a létszámemeléssel. A kormányzó

11 viszonya hadseregével soha nem volt szoros és bensőséges. Túl távol tartotta magát vagy elzárták tőle. Ezen hiányosság később, 1944. október 15-én erősen mutatkozott. A két világháború között világháborúra nem gondoltunk és nem számítottunk. Minden katonai előkészületünk (anyagi és szellemi) a kisantanttal való elszámolás jegyében folyt. A 30-as évek végén, Berlin megerősödésének, a Berlin-Róma tengely megalakulásának örültünk, mert ettől vártuk álmaink, egy nagyobb Magyarország megvalósulását. Ezt nemcsak a szépség kedvéért óhajtottuk, de több magyar értelmiségi elhelyezkedését, nagyobb hadsereget, gazdagabb országot, általános jólétet reméltünk ettől. 1939 szeptemberében, amikor a német-lengyel háború kitört a szegedi V. hadtest vezérkari főnöke voltam. Szegeden a háború kitörésekor mozgósítottunk. Majd amikor láttuk, hogy a háború legalább is egyelőre nem általános, leszereltünk. Amikor Kárpátalja megszállása vagy elfoglalása

12 szükségessé tette, újra mozgósítottunk egyes alakulatokat. A hadseregünk azonban akkor még nem volt kész, abban az időben is sebtiben fejlesztettünk. Szegeden gyakran vitatkoztunk a helyzetről és a lehetőségekről. A később kivégzett Nagy Jenő

13 alezredes képezte az ellenzéket, aki a nyugatiak győzelmét már akkor is biztosra vette. Akkor amerikai beavatkozásról és az oroszoknak a háborúban való részvételéről még szó sem volt. Országunkba akkor sok lengyel menekült került. Minden hadtest ezek elhelyezésére rögtönzött táborokat létesített.

14 Szegeden működött ezen időben a híres Nobel-díjas Szent-Györgyi

15 egyetemi tanár, aki nagylelkűen egy menekült lengyel tudóst magához vett. Ezen lengyel tudós Szegedre való érkezése után, eljött a hadtestparancsnoksághoz is jelentkezni. így nálam is járt, leültettem, részvétemet fejeztem ki stb. Politikára terelődött a német nyelvű beszélgetés, melynek folyamán azt mondtam: Egy ilyen aránylag kis nemzet mint a lengyel, nem szállhat egyszerre szembe két hatalmas szomszédjával és ellenfelével mint a német és az orosz. A jövőre nézve is ki kellene az egyikkel egyezni, talán mint nagy emberük Pilsudsky

16 akarta a németekkel. Lengyelem erre merev lett és kijelentette; sok lengyel hazaáruló lehet, de olyan hazaáruló nem akad, aki a németekkel ki- és megegyezne. 1940 kora tavasszal Budapestre helyeztek és a honvédelmi minisztérium utász kérdésekkel foglalkozó osztályát

17 vettem át. így nem lettem részese a későbbi délvidéki és újvidéki eseményeknek, amelyeket megváltoztatni nem tudom, hogy módomban állott volna-e? Közben történt Észak-Erdély békés megszállása.

18 Előnyös volt, hogy Erdély felét vér nélkül kaptuk meg. A hadsereg szelleme szempontjából azonban ezen második békés megszállás is káros volt. Immár a második ünneplésben, a virágos, vér nélküli műveletben, hadseregünk értéke csökkent. A ko-