Fehérvárcsurgó történeti-földrajzi helynevei - Megyei Levéltár közleményei 13. (Székesfehérvár, 1989)

Vízek nevei

69. Magyaralmás! vízfolyás: /143/ A községhatár keleti szélén fordult elő a 20. század elején. Már csak nyomai láthatók Magyaralmás falu szomszédságában. 70. Major forrás: /j/ A plébániakert melletti major területén előforduló források egyike, mindezek a közeli Zárdatavat táplálták vizükkel. 71. Halomárok: /18/a/ A helynév 1746-ban és 1834-ben fordul elő a gaja-völgyi Esztergályos malomhoz kapcsolódva. Az 1746os feljegyzés szerint az itteni molnár az árokban felfogott nagy mennyiségű vízzel akkor is őrölt, amikor másutt a szárazság miatt állt a munka. Egy másik hasonló rendeltetésű árokról 1834-ben esik szó,a Szőlők alatti dűlőben,a Felső malom közelében. 72. Malom forrás: /41/ A forrás a malom épületében volt található, később a Tüzép pincéjében szolgált ivóvízzel. /Lásd Komálom, 41. sz./ 73. Mátyás király halastava: Szóbeli hagyományokra hivatkozva j.364-ben esik szó róla, és ma is él a legenda Csurgó egykori, királyi taváról. A helye több idevonatkozó forrás összevetése után is kérdéses. Legvalószínűbb az, hogy a Vaskaputól nyugatra eső területen feküdt ez is, a korábbi római fürdő helyén. Megerősíti ezt egy 1536-ből származó bérleti szerződés, ebben szó esik a Zabokai kaszálóról, amely korábban halastó volt. 74. Meluzina forrás és fürdő: /32/a/ A Rákhegy területén fekvő fürdőt a Károlyi család létesítette a századfordulón. A betonmedence környékét gondozott park vette körül, a felesleges vizét pedig hosszú betoncsatorna vezette le a Gaja patakba. A létesítmény a nevét a nagybirtokos család valamelyik tagjától kapta. A forrás vize a bányaművelés miatt elapadt az 1960-as évek elején, az egykori fürdőt bozót takarja szem elől Rákhegy keleti részén.