Fehérvárcsurgó történeti-földrajzi helynevei - Megyei Levéltár közleményei 13. (Székesfehérvár, 1989)

Vízek nevei

75. Mocsár: /32/ Lásd Tófenék. 1850-ben Tó, 1910-ben Mocsár néven szerepel a Tatárhegy közelében, pontosabban a Szilassi dúló keleti sarkában. Több forrásból egy "gyógyító tó" keletkezett itt az 1850-es leírás szerint. 76. Nagygáti itató: 1867-ben olvashatunk a helynévről, ebben az évben itt 10 kat. hold földet adott át a nagybirtokos Csurgó volt jobbágyainak. A név által jelzett terület nem azonosítható. Lehetséges, hogy a jegyzet további részében szereplő Úsztató /131.sz./ helyével azonos. 77. Pörösi ér: /87/ Az isztiméri kúttól a Pörösi dűlőn át vezet le, miközben felveszi az Aszói ér vizét. 78. Renc kút: /106/ A Gányások aljában az Eklézsia rét szélén volt található az 1960-as évek végéig. Ma ez a terület szintén a víztározó része. 79. Szérűskút: /138/ Az igar pusztai kút 1883-ban szerepel. A nevét a puszta itt elterülő szérűskertjétől kapta. 80. Szilvakút: /29/a/ A név 1856-ban fordul elő legkorábban, az Ereszvényi erdő északkeleti lejtőjén. A forrás vize egy kis éren keresztül vezetett le a Malom csatornába. 81. Úsztató: /131/ Mint a Nagy Gát egy kiszélesített része,szerepel a Sóstó keleti dűlőben 1883-ban. Az uradalom bivalyait fürdették ezen a helyen, és ezt a célt szolgálta az 1900-as évek elején is. 82. Fehérvárcsurgói Víztározó: A környék kedvelt kirándulóhelye jelentős értéknövelő tényező a község határában. Az 1971től létesített tó területe 34 hektár volt a feltöltés évében, a víz tárolására szánt teljes terep számítások szerint maximális feltöltés esetén 223 hektárra növelhető. A területével kapcsolatos történeti adatokról esett szó a Gaja és Vaskapu helynevekkel kapcsolatos ismertetőben.