Fehérvárcsurgó történeti-földrajzi helynevei - Megyei Levéltár közleményei 13. (Székesfehérvár, 1989)

Dűlők nevei

• Ez nem lehet azonos a Felső Körtvélyessel, ahol egy 1649-es irat tanúsága szerint Nádasdy Ferenc földesúr az igariak részére malom építésére adott engedélyt. A helynév valamiféle körtefás helyre utal. Községi: /118/ "Rossz minőségű, csak ugarolva vettetik rozzsal, árpával és zabbal."-olvashatjuk a Káposztások melletti dűlő jellemzését lB73-ből. Nem véletlen jutott ez a termékenyebb uradalmi földek mellett a községnek. 194. Krumpliföldek: Az 1856-ban előforduló helynév nem pontosítható területet takar. 195. Laposi 1-ső tábla: /147/ A névvel jelzett szántók, erdők és legelők a Tatárheggyel szemben voltak találhatók, a Keresztesi út túloldalán. Szántóföldjei csak rozs és zab termesztésére voltak alkalmasak, a rétjei is csak rossz minőségű, apró, ritka füvet teremtek 1873-ban. 1883-ban 680 n. ölön egy faiskola feküdt a táblán. 196. Laposi 8-cas nyugati: /148/ A helynév az előző tábla folytatását jelenti Moharakodó irányában. A 19. századi, vegyes művelésű terület szántóit és legelőit az előzőhöz hasonló minőségűnek tünteti fel az 1873-as feljegyzés. Ebben a dűlőben egy 460 n. öles faiskola volt található 1883-ban. Itt áll a rakodói őrház. 197. Laposi 8-cas keleti: /149/ A dűlő a vasúttól keletre fekvő, ugyancsak vegyes művelésű uradalmi földeket jelölte 1883-ban. A terület rossz minőségűnek feltüntetett szántóit rendszerint rozzsal, zabbal és kukoricával vetették be, a trágyázott ugaron vegyes takarmány termett. Az előző Lapos elnevezések a sík területre utalnak. 198. Kislapos: /152/ A 19. század közepéről ismert dűlő 3 Nagylapos része a magyaralmási határ közelében.