Fehérvárcsurgó történeti-földrajzi helynevei - Megyei Levéltár közleményei 13. (Székesfehérvár, 1989)

Felszíni alakulatok nevei

összevetve a különböző források idevonatkozó adatait, a törökök fürdőként hasznosították a Vaskaputól nyugatra fekvő területet, a megyeszékhely elöntetésének terve csak az 1680-as években ve-tödhetettf«1, mint a végső, kétségbeesett manőverek egyike. A Vaskapu gát környékét Zúgó-nak is nevezték a vízesés messze elhangzó csobogása miatt. 1971-től a víztározó létesítésekor tetszetős, modern gátat emeltek a hegyszorosban, ez alkalommal került a felszínre a rómaiak által emelt 70 méter hosszú, 4 m. széles és 3 m. magas kőgát a két mesterséges földhalom alapjában. 45. Kis yárdoab: /20/ Az Alsó kerülőháztól délre emelkedett a Gaja-völgyben. A Várhegynek ezen a részén egykori földvár nyomai láthatók még ma is, többek szerint ez a hely is kapcsolatos a Bukón nemzetség szálláshelyével. A terület egy részét ma is erdő borítja, másik részén tisztás látható. A helynévről először 1883-ban esik szó. 46. Nagy várdomb; /14/ A Keresztes hegytől északra található a Várhegynek ugyancsak a Gaja-völgyhöz közel eső részén. A neve, csakúgy mint a Várhegyi erdő, vagy az előző Kis várdomb, valamilyen egykori erődített helyre utal. 47. Várhegy: /2/ 1856-ban Várhegy alja, 1881-ben Várhegyi erdő, 1883-ban Várhegy. Az Aszóval összefüggő hegyvonulat a már említett Vontató heggyel, a Vaskapu heggyel, a Szilvággyal a Bakony csaknem összefüggő részét képezi. Legmagasabb pontja Fehérvárcsurgó határában 261 m. 1883-ban a Károlyi uradalom része volt, ebben az évben egy 765 n. öles faiskolát és egy kunyhót is jeleztek a Várhegy területén.