Fehérvárcsurgó történeti-földrajzi helynevei - Megyei Levéltár közleményei 13. (Székesfehérvár, 1989)

Vízek nevei

A területe, csakúgy mint az Ereszvényi erdő, régészeti szempontból lényeges maradványokat rejthet magában. A már említett földvár mellett bronzkori köszekerce került felszínre a 19.század végén. 4B. Zseri erdő: /2/ Lásd Zseri /Geri/ szállás. A Várhegyi erdő pihenőházának környéke. III. VIZEK NEVEI !): Aszói ér és forrás: /2/ A hidegvizes forrástól a kis ér a Pörösi vízfolyásig vezet le. Nagyobb szárazság idején a csekély mennyiségű vizét elnyeli a talaj. 50. Büdösküt: /126/ 1717-ben Büdös forrás, 1864-ben Büdöskút. A forrás a Károlyi park délkeleti szélén található. A vizét egy ér vezette le a Diós út árkába. A víztől délkeletre fekvő földek is átvették a forrás nevét. Hasonló elnevezéssel illették általában azokat a vizeket, amelyeket fák vettek körül. Az ilyen források, illetve kutak vize a beléjük hulló és elbomld falevelektől kapta esetenként a kellemetlen ízét. 51. Czina patak: Lásd Kis Gát. 1883-ban Czina, 1895-ben Cene. Itt kell megjegyezni azt, hogy Fehérvárcsurgó sárréti és sóstői területének folyóvizei különböző időben,bármilyen néven is szerepeltek, a Nagy Gát és a Kis Gát patakok fő-, vagy mellékágát jelentették. Hibás az az 1864-es feljegyzés, amely a Czina folyót a Gajával azonosítja. Szerepel egy Jege nevű patak is ugyancsak az 1864-es összeírásban, ez inkább vonatkozhat a Gajára. 52. Felső-Laposi kút: /40/ 1883-ban találkozunk vele a Túlsó Lapos dűlőben. 53. Fekete kút: /u/ A mai gyógyszertár és az új iskola közötti területen fordul elő 1883-ban.