Fehérvárcsurgó történeti-földrajzi helynevei - Megyei Levéltár közleményei 13. (Székesfehérvár, 1989)

Felszíni alakulatok nevei

35. Papharaszt: /69/ 1851-ben Papharaszti erdő, 1883-ban Papp haraszt. 1873-ban középtermékenységunek feltüntetett erdejében keményfa volt jellemző, és az erd&t tuskóravágással kezelték. A 19. század második felétől a Károlyi család tulajdonát képez te, ezt megelőzően egyházi birtoknak számított, erre utal a nevének előtagja is. Az erdő mellett 186 n. öles területen állt a csárda és a hozzá tartozó udvar 1883-ban. A területet ma is erdő borítja. 36. Sashegy: /28/a/ A Várhegyi erdő egy része a Várhegyi út mentén. Az elnevezés bizonyára az itt fészkelő ragadozómadarak kai kapcsolatos. 37. Szeghegy: /28/a/ A hegy a Zseri szállással egymagasságban található az Ereszvényi erdőben. A 229 méteres magaslat nevének a keletkezésére több magyarázat szolgál. A Szeghegy nyerhette az elnevezését alakjától, a név előtagja utalhat az erdő egy sarok részére is. 38. Szeles árok: /16/ A név a Keresztes hegy és a Kis várdomb közötti völgyre utal. A hely a Várhegyi erdő legszélesebb, leg huzatosabb része. Egy 18B2-es feljegyzés szerint egy barlang volt ezen a területen, ennek a maradványai ma is láthatók. Az 1979-es helységnévtár Széles ároknak tünteti fel a helyet. 39. Szilasdomb

: /115/ Az 1950-ben feljegyzett helynév a Szilasi dűlő nyugati kiemelkedő magaslatát jelöli,a rákhegyi Horgos féle ház közelében. Ennek a folytatása a Somogyi dűlő Rákhegy északi részén. 40. Szilvágy: /96/ 1717-ben Szivadgyi Beregh, 1883-ban Szilvágyi erdő. A név.FehérvárcsurgÓ határának délnyugati részét jelöli, ahol a Kincsesbánya területéről lenyúló Szilvágyi erdő egy kis csücske éri el a csurgói községhatárt. Az elnevezés szilfaerdőre utal. A Szilvágy időnként kiszáradó folyómederrel is kapcsolatos lehet. Ez esetben a Macskaérre kell gondolnunk.