Fehérvárcsurgó történeti-földrajzi helynevei - Megyei Levéltár közleményei 13. (Székesfehérvár, 1989)
Felszíni alakulatok nevei
31. Na gyhallgató: /7/a/ A Várhegyi erdó egyik legcsendesebb része a Várhegyi- és a Listár út közötti területen. Hasonló elnevezéssel találkozunk a Kincsesbánya határába eső Vontató hegynek az egykori Vaskapu malom felé alacsonyodó lejtőjén. Ez a hely is a kivételes csendje miatt kapta a nevét. A földrajzi név 1979-ben fordul elő. 32. Ó-hegy : /106/b/ Lásd Kopasz domb. A Vaskapui gáttól Fehévárcsurgó felé eső 200 m-es magaslatot gyér növényzete miatt nevezik a környék lakói. Az 1950-ben Ö-Hegy néven szereplő hely valószínűleg az egykori Ö-Guth szőlőhegytől kapta a nevét. Korábban, helytelenül,Vaskapu hegyként is olvasható a forrásokban. Ez az utóbbi elnevezés a gáttól délre fekvő bakonyi hegyvonulat 247 m-es magaslatát illeti. A Kopasz domb különleges növényzetéről már 19. századi leírások is említést tesznek. Jellemző növénye a cserszömörce, amelyet bőrcserzésre használtak még a 20. század első felében. A domb Rákhegy felé kanyarodó lejtőjén egy földvár nyomai voltak láthatók az 1950-es években. 33. ördögszikla: /33/ 1857-ben a Gaja-völgyben fordul elő az Ereszvényi erdő déli meredek lejtőjén. A név eredetét nem ismerjük. A helybeliek nem tudnak a rejtélyes helynévről. 34. öreghegy: /34/ 1837-ben Csurgói Szőlőhegy, 1975-ben Öreghegy néven fordul elő. Ez utóbbi évben 34 kat. hold szőlőterületét 53 gazda birtokolta. 1873-ból származó leírás szerint közepes minőségű szőlői savanyú bort teremtek, és a szőlők alatti rétek kövér, édes füvet adtak. 1883-ban a vegyes művelésű terület a telkesek tulajdonát képezte., Egy részét a Károlyi család birtokolta, ezt a falu lakói Urak szőlőjének nevezik napjainkban. A néphagyomány szerint öreghegy a betyárok kedvelt mulatóhelye volt a 19. század második felében.
