Törvényhatósági és községi önkormányzatok V- VI. 1945-1950 - Megyei Levéltár közleményei 12. (Székesfehérvár, 1989)

A községi önkormányzat feladatai 1948-1949 - A népi demokratikus fejlődés és a helyi hatósági szervezet kérdései

Arra volt ekkor szükség a magyar falvakban, hogy a közigazgatási reform lerakja a népi demokratikus államhatalom helyi alapköveit, s a népi demokratikus közigazgatás a népi vezetés és a szakigazgatás szerves egységén épüljön fel. A két tényező egymást egyensúlyban tartja, hisz a Nemzeti Bizottság népi szerv, a szakigazgatás pedig központilag irányított állami szakvonal. Az MDP megalakulása után a falvakban megérett a helyzet arra, hogy a nemzeti bizottságok a népi demokratikus átalakulás hajtóerejévé váljanak, elszakadjanak a polgári erőktől. A falusi demokratikus igazgatás létrehozásának feltételeihez azonban szükséges volt, hogy új Függetlenségi Front jöjjön létre, amely az átalakuló falu minden demokratikus elemét tömöríti, de szükség lett volna az új választójogi törvényre is. Az MDP ugyanis falusi viszonylatban is minél előbb meg akarta szerezni a politikai vezetőszerepet . A belügyminiszter 1947. február 4-én jelezte, hogy a községi közigazgatás komoly gondokkal küzdött, és szinte képtelen a követelményeknek megfelelni. A hagyományos közigazgatási feladatok mellett a demokratikus átalakítás több kérdését kellett ezidőben a községekben megoldani: (földreform, a telekkönyvezés, a kataszteri nyilvántartás újra felfektetése, földadó kivetése és behajtása, a terménybeszolgáltatás adminisztrálása, a közellátás megszervezése, a telepítés lebonyolítása). A nehézségek a községi közigazgatás korszerűtlen szervezetében, a tisztviselői létszám elégtelenségében is megnyilvánultak. A miniszter a főispánok kötelességévé tette, hogy a községi igazgatásra nagyobb figyelmet fordítsanak, és támogassák- azokat a községi önkormányzati törekvéseket, melyek az igazgatás racionálisabb, gyorsabb, eredményesebb és a falu népének igényét jobban kielégítő megoldást eredményeznek .