Törvényhatósági és községi önkormányzatok V- VI. 1945-1950 - Megyei Levéltár közleményei 12. (Székesfehérvár, 1989)

A községi önkormányzat feladatai 1948-1949 - A népi demokratikus fejlődés és a helyi hatósági szervezet kérdései

A belügyminiszter tudomására hozta a főispánoknak, hogy a politikai pártok a közigazgatási reformot napirendre tűzték, és ennek megoldása a törvényhozás útján fog megvalósulni. (1) A közigazgatási reformnak azonban a koalíción belüli politikai ellentétek mellett más, egyelőre szinte megoldhatatlan objektív akadályai voltak. Botár Olivér 1947. december 16-án a Gazdasági Főtanács titkárának a magyar közigazgatás helyzetéről adott tájékoztatójában a racionalizálás megkezdését nem javasolta.A tájékoztatóban többi között "a közigazgatás anarchistikus állapotáról" írt: "Közigazgatási helyzetünk hasonlít egy rendetlen műhelyhez, melyben a munkapadok, munkadarabok, szerszámok elszórt állapotban vannak, a munkások pedig ideiglenes alkalmazottak, akik nem tudják, mikor kerülnek utcára. Ahhoz, hogy a műhelyben a munkát rendszeresen lehessen végezni, azt rendbe kell szedetni, a munkásoknak pedig meg kell adni azt az érzetet, hogy a műhely állandó alkalmazottai. A közigazgatás ésszerűsítését a kormány akkor kezdje meg, amikor a jelenlegi helyzetet felszámolta, s a viszonyokat stabilizálta. (2) Botár véleményét nem vette a kormányzat figyelembe. A felmerülő igazgatási kérdéseket annak a községi szervnek kellett megoldania, amely éppen rendelkezésre állott. A községi közigazgatási helyzet egyáltalán nem javult 1948 elején, sőt az újabb feladatok bővülése anarchiát idézett elő. 1948-ban, különösen annak második felében a községi önkormányzati közigazgatás olyan profilt vett fel, amelyben a közellátási, a pénzügyi és a mezőgazdasági igazgatás kérdései domináns helyet kaptak, míg a hagyimányos közigazgatási ágak háttérbe szorultak, és az elöljáróság azokat nehéz körülmények közepette tudta megoldani. 1948 nyarán országos villamosítási akció kezdődött.