Törvényhatósági és községi önkormányzatok IV. - Fejér Megyei Levéltár közleményei 11. (Székesfehérvár, 1989)

Területi átszervezések 1949-1950

gek kerültek át. Mindkét kisközség a celldömölki járás falva volt. Járásai: balatonfüredi,devecseri, keszthelyi, pápai, sümegi, tapolcai, veszprémi és zirci. A megye székhelye: Veszprém maradt. Zala megye a Veszprém megyéhez elcsatolt 3 járással kisebb lett, és közigazgatását a lenti, a letenyei, a nagykanizsai, a zalaegerszegi és zalaszentgróti járásokban szervezték meg. Az elcsatolt területek helyett kárpótlást nem kaptak: mindössze Somogy megyéből a surdi körjegyzőség falvai: /Surok, Belezna, Nemespatró/ és Vas megyéből az egervári körjegyzőség, /Egervár, Déneslak, Gősfa, Vasboldogasszony/ került át.A megye székhelye: Zalaegerszeg. Somogy megye területéből a szigetvári járás Baranya megyéhez került, kivéve a németladi körjegyzőséget: /Németlad, Magyarlad, Patosfa/ és Pelsőszentmárton nagyközséget. Szabadhídvég nagyközség Pejér megyéhez került és az enyingi járásba osztották be. Veszprém megyétől ide csatolták Siófok nagyközséget, a balatonszabadi körjegyzőséget: /Balatonszabadi, Siómaros/, valamint a Tolna megyei tamási járásból Bedegkér, Kánya, Tengőd nagyközségeket. Somogy megye járásai: barcsi, csurgói, fonyódi, kaposvári, marcali, nagyatádi, siófoki, tabi. A megye székhelye: Kaposvár. Baranya megye területe a szigetvári járás községeivel gyarapodott a fentebb már ismertetett községek kivételével. Járásai: komlói, mohácsi, pécsi, pécsváradi, sásdi, sellyei, siklósi, szigetvári, villányi.A megye székhelye: Pécs. Bács-Kiskun megye Bács-Bodrog vármegyéből és PestPilis-Solt-Kiskun vármegye dunavecsei, kiskőrösi, kalocsai, kiskunfélegyházi, kunszentmiklósi járásaiból, to-