Törvényhatósági és községi önkormányzatok IV. - Fejér Megyei Levéltár közleményei 11. (Székesfehérvár, 1989)

Területi átszervezések 1949-1950

vábbá Ladánybene, Lajosmizse nagyközségből, és az ekkor szervezés alatt álló Újbaracs községből alakult. A felsorolt járásokon kívül a megye még a bajai, a bácsalmási, a kecskeméti, a kiskunhalasi járásokkal kezdte meg működését. A megye székhelye: Kecskemét lett. Csongrád megye a Csongrád vármegyei területekből, valamint a Csanád vármegyei torontáli és a központi járásból /Makó székhely/ alakult. A központi járásból Nagykopáncs községet Békés megyéhez kapcsolták. /Megjegyezzük, hogy a Csanád, Arad, Torontál közigazgatásilag egyelőre egyesített vármegye központi járásának 1945 előtt nagylaki szolgabírói kirendeltsége is volt, amely Csanádpalotán székelt. Nagykopáncs ebben a szolgabírói kerületben feküdt./ Járásai: csongrádi, makói, szegedi, szentesi, A megye székhelye: Hódmezővásárhely lett. Békés megye a Békés vármegyei járásokból -/békési, gyomai, a gyulai, orosházi, szarvasi, szeghalmi/ - alakult, de idecsatolták Csanád vármegyéből a mezőkovácsházi, a battonyai járásokat, a Hódmezővásárhely határában szervezés alatt álló Kardoskút nagyközséget, Bihar vármegyéből a cséffai, nagyszalontai járást, melynek székhelyét Sarkadon szervezték meg. Ugyancsak Békés megyéhez került Jász-Nagykun-Szolnok vármegyéből Dévaványa, Pusztaecseg nagyközség. /Tiszai felső járásból/. A megye székhelye: Békéscsaba lett. Szolnok megye Jász-Nagykun-Szolnok vármegye járásaiból - jászsági alsó, jászsági felső, központi, tiszai alsó, tiszai felső, tiszai közép- és a Heves vármegyei tiszafüredi járás Tisza-bal

parti részén fekvő községből, illetve a Békés vármegyei Öcsöd nagyközségből alakult. A járások elnevezése azonban megváltozott,