Törvényhatósági és községi önkormányzatok IV. - Fejér Megyei Levéltár közleményei 11. (Székesfehérvár, 1989)

A polgári közigazgatási keretek lebontásának kezdetei

érintette a törvényhatósági, a megyei városi és a köz­ségi önkormányzatok alkalmazottait. A rendelet felhív­ta a közszolgálati alkalmazottakat, hogy szolgálati he­lyükön haladéktalanul jelentkezzenek. Az igazolási el­járást pedig annál inkább is le kellett folytatni, mi­vel illetmény kifizetése a tisztviselőknek abban az e­setben volt lehetséges, ha személyi okmányai között az igazolt határozat megtalálható volt. Az igazolási eljá­rás az igazolási nyilatkozattal kezdődött. Ebben az i­gazolásra jelentkező ismertette az 1939.szeptember 1 ó­ta eltelt időszak hivatali ténykedését. Az igazoló bi­zottságnak ugyanis az volt a feladata, hogy megállapít­sák: a tisztviselő 1939.szeptember 1 napját követő idők­ben magatartásával sértette-e a magyar nép érdekét? Az igazoló nyilatkozatot a tisztviselő hivatali főnökének nyújtotta be. A nyilatkozatnak ki kellett térnie arra is, hogy a közalkalmazott a vörös hadsereg bevonulása alkalmával szolgálati helyén tartózkodott vagy eltávo­zott? Amennyiben eltávozott szolgálati helyéről, annak okát részletesen ki kellett fejtenie, leírnia tartózko­dási helyét,ottani magatartását, cselekedeteit, vissza­térésének körülményeit. A hivatali elöljáró az igazoló nyilatkozatot az igazoló bizottsági elnökhöz juttatta el, az igazolási eljárás lefolytatása ugyanis a bizottság hatáskörébe tartozott. Igazoló bizottságot minden járásbírósági székhe­lyen létesítettek, de a főispánnak joga volt a járás­bírósági székhelyen több igazoló bizottságot is szer­vezni, működtetni. Minden igazoló bizottság hét tagból állt: ebből ötöt a koalíciós pártok /pártonként l-l fő/ küldtek be. Az öt tag közül választották meg a bizott­ság elnökét. Ezután a tagság kiegészült: egy jogi képe­sítésű egyénnel,továbbá annak az intézménynek, hivatal­nak vagy üzemnek a küldöttjével, melynek alkalmazottai

Next

/
Thumbnails
Contents